Ebből az alkalomból az evangélikus Krónikában május 21-én jelent meg egy összeállítás "Bemutatkozik a Mosonmagyaróvár-Rajka-Hegyeshalom-Levéli Evangélikus Egyházközség" címmel, amely a város és a gyülekezet rövid ismertetését tartalmazza. Az cikk szerzője: Beregszászi Balázs

A megjelenést itt is leközöljük:

Mosonmagyaróvár Győr-Moson-Sopron megye legészakiabb városa, Ausztria és Szlovákia közelségében. A város 1939-ben, Moson és Magyaróvár egyesülésével jött létre. Korábban mindkét település Moson vármegye székhelye volt.

A névadó Moson, várispánság az István királyi vármegyerendszerben. Moson földvárat 1271-ben a cseh király feldúlta. Innentől a megmaradt Óvári vár vette át a „megyeszékhelyi poziciót”. Magyaróvár a Pannoniai római limes Ad Flexum nevű erődített helye volt, a Duna mellett a Lajta csatlakozásánál. Magyaróvár 1354-től kiváltságolt mezőváros.

Magyaróváron élt Huszár Gál protestáns prédikátor 1554-től 1560-ig, aki iskolát és nyomdát is alapított. Emlékét emléktábla őrzi az evangélikus templomban és utcanév. Moson vármegye 1847-ben az utolsó rendi országgyűlésre gróf Széchenyi Istvánt, a legnagyobb magyart küldte. Ödön nevű fia magyaróvári lakos és díszpolgár is 1861-ben. Deák Ferenc is viselte Magyaróvár díszpolgári címét az 1867-es a kiegyezésért. Járt városunkban Kossuth Lajos is, 1848-ban toborzóbeszédet tartani.

1739-től van Magyaróváron kegyesrendi gimnázium. 1818-tól mezőgazdasági akadémia, amely ma egyetemi városi rangot ad. Mosonon és Magyaróváron áthaladt a régi Bécs-Budapest országút. Ma már az M1-es autópálya nyugatról határolja a várost. 1855-től van a Bécs-Budapest vasútvonal. Moson híres a Kühne gyárról. Magyaróvár, nyomdával, kórházzal, takarékpénztárral, múzeummal, országos kísérleti intézetekkel bírt. 1899-ben létesült a mai Mofém gyár elődje és 1913-ban a Lőporgyár, melynek a világháború utáni leszereléséből jött létre az Ipartelep.

A 20. századi tragédiák súlyos veszteségeket mértek a városra. A vesztett világháború miatt a megye területet vesztett, majd önállósága is megszűnt 1924-re. Magyaróvár megyeszékhelyből járási székhely lett. 1944 nyarán deportálták a város izraelita lakosságát, '45 után a német származásúakat telepítették ki. 1956-ban a magyar forradalom és szabadságharc alatt gyilkos sortűz volt a városban.
Minden nehézség ellenére, a városegyesítés tizenhatezres lakosságszáma mára megduplázódott; két történelmi belvárossal, új városközponttal és több városrészi övezettel.

A magyaróvári evangélikus gyülekezet, eredetileg Levél filiája volt.
A magyaróvári, mosoni, lucsonyi és halászi evangélikusokat tömörítő gyülekezet templomának építési lehetőségét Fischer Henrik magyaróvári polgár, 1855. évi végrendelete alapozta meg. Fischer Henrik magyaróvári házának értékét ajánlotta fel a templom építéséhez, de a gyülekezet is adományokat gyűjtött. A templomépítéshez a telket Magyaróvár, a Lajtán túli Újtelepen ingyen adta. A templom tervezője és építője Bendl Károly lucsonyi építőmester. A templom 1876-tól 1879-ig épült, felszentelésére 1884 június 8-án került sor.

A templommal már rendelkező, de továbbra is a levéli anyaegyházhoz tartozó „Magyaróvár-Moson-Halászi-i” evangélikus leányegyház tagjai 1910-ben határozták el anyaegyházzá való alakulásukat „Magyaróvár-mosoni ágostai leányegyház” néven. A hitközség a templom mögötti Lajta menti telket ingyen kapta a várostól, paplak építése céljára. A Magyar utca 33. szám alatti Magyaróvári Evangélikus Lelkészházat Hőnel Béla magyaróvári evangélikus vallású építész tervezte 1914-ben, aki egyébként a miklóshalmi és a rajkai evangélikus templomok tornyárt is építette. A lelkészház 1922 végére készülhetett el.

Az evangélikusok temetővel is rendelkeztek, amit a 20. század elején számoltak fel.
1922-ben az önálló gyülekezet első lelkésze Szűcs Sándor volt. 1953-tól Zámolyi Gyula. 1985 óta Kiss Miklós esperes végzi a gyülekezet lelkészi szolgálatát. Utóbbi kettő „Pro Urbe” díjazott.

Mosonmagyaróváron jelenleg körülbelül 1000 főnél is több evangélikus él, ebből kb. 300 fő aki tagsággal rendelkezik. Megközelítőleg 100-150 fő látogatja rendszeresen gyülekezeti alkalmakkor a templomot. 2006-tól az egyházközség esperesi székhely.
2003-ban az evangélikus gyülekezet támogatásával a templomkertben kapott helyet, a Trianon emlékkereszt.

A Győr–Mosoni Evangélikus Egyházmegyébe tartozó Mosonmagyaróvár–Rajka–Hegyeshalom–Levéli Evangélikus Egyházközséghez, a Mosonmagyaróvári anyaegyház és a három társegyház és még 17 járásbeli szórvány település tartozik.