A magazinműsor a közelmúltban történt budapesti diszkótragédia
kapcsán kérdezett pszichológust, a szórakoztatóiparban dolgozó lemezlovast és
szakpolitikust arról, miért nincsenek jobban tisztában a szülők azzal, mivel is
találkozhatnak a szórakozóhelyeken gyermekeik, illetve miért nem tájékozottabbak és
felkészültebbek maguk a fiatalok az esetelegesen rájuk leselkedő veszélyekről.
Egybehangzó vélemény szerint a nagyobb fokú védelem mellett a fiatalság felkészítése
elsőrendű feladata lenne a családnak, az iskolának és a tágabban értelmezett
társadalomnak egyaránt. 

 

"A tragédia után is az volt az egyik gondolatom, hogy menyire nincsenek felkészítve
a gyerekek az általuk megélt és fogyasztott szórakozási tartalmakra" - mondta
kérdésre reagálva Kósa Éva pszichológus, egyetemi tanár. A szakember a felkészítés
fontosságát hangsúlyozta, hiszen a védelem - a szülők, a felnőtt társadalom védelme
- egy ponton szükségszerűen véget ér. 

"Ez igaz a médiára, a diszkókra, egyéb szórakozási formákra. Nem tudjuk elzárni - és
nem is szabad - a gyermekeket, alapvetően fel kellene őket készíteni. Például arra,
hogy az interneten megismert ember nem biztosan olyan, mint amilyennek mutatja
magát. Hogy egy szórakozóhely, ahol sokan vannak, milyen veszélyekkel járhat" -
sorolta a teendőket a szakember. 

"Biztonságos szórakozóhely" program 

Nyitrai Imre, szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár úgy emlékeztetett:
még 2000-

2001-ben indult az úgynevezett "biztonságos szórakozóhely" program. Ennek során
felhívták az ebben résztvevő szórakozóhelyek figyelmét, hogy alkalmazni kell a
beléptetőrendszert, a beléptetést meg kell állítani, ha a már bent lévők elértek egy
bizonyos létszámot; kötelező volt kialakítani egy úgynevezett "csendes helyet" is -
azért, hogy a szervezet pihenhessen a szórakozás folyamán. A helyettes államtitkár
úgy látja: a tíz éve indított program igencsak sikeresnek mondható, hiszen az abban
résztvevő intézményekben nem fordult elő a mostanihoz hasonló tragikus eset az
elmúlt években. 

"Szórakozóhely és szórakozóhely között óriási különbségek vannak - egyesek
berendezkedtek a biztonságos szórakoztatásra, mások - mint kiderült - nincsenek,
vagy kevésbé vannak felkészülve" - vélte Sterbinszky Károly lemezlovas, aki úgy
látja: elmegy a szórakozóhelyek híre és megítélése a közönség körében. Fiatal
korában ő maga megválogatta a helyeket, ahová kikapcsolódni járt - emlékezett
vissza; tudatosan olyan helyeket választott, ahol pozitív benyomásokat szerzett
előzőleg: ez lehetett a beléptetés, a zenei kínálat, az előadás, a kiszolgálás
minősége, az ott szórakozó társaság minősége egyaránt.  

Normális, hogy a fiatalok így szórakoznak

Az egyébként teljesen normális és természetes dolog, hogy a mai fiatalok így és
ilyen helyeken szórakoznak, "teszik, ami a dolguk", semmi különös szemrehányást nem
tudnék tenni feléjük - fogalmazta meg véleményét Kósa Éva, kifejtve: a fiatalság
kortárs közösségben szeret együtt lenni, és ez a tizenéveseknek egyfajta "fejlődési
feladata" is; az a normális, ha a velük azonos vagy hasonló korosztályba tartozókkal
töltik a szabadidejüket. 

Ennek a formája pedig ma elég gyakran a zenés-táncos összejövetel, a kortárs zene
mindig is fontos kapocs volt a fiatalok körében, az utóbbi évtizedekben pedig a
legerősebb kulturális kapoccsá vált - fogalmazott a pszichológus szakember.
Megjegyezte: azon már lehet "meditálni", hogy valóban megteszünk-e mindent azért,
hogy ez a korosztály valóban vonzó és változatos programokkal tölthesse el a
szabadidejét. Akárcsak azon is, hogy a szórakozási igény kiszolgálására hivatott
intézmények, rendezők megtettek-e mindent a biztonságért, a szabályok betartása
megtörtént-e. 

Miért vágynak tömegbe a fiatalok? 

Nyitrai Imre mindehhez hozzáfűzte: a közösségekről is kellene beszélni, arról, hogy
a tömegbe vágyó fiatalok miért vágynak éppen oda, ahová mostanság járnak, és miért
nem inkább olyan közösségbe, ahol a biztonságot és a szórakozás lehetőségeit is
megkaphatják. 

Sterbinszky Károly szerint nehéz és komplex kérdésről van szó, hiszen a mai
fiataloknak éppen úgy szükségük van a kikapcsolódásra, a "leeresztésre", mint
bármely másik korában volt.  "A mai ifjúságnak is ez a egyik találkozási pontja -
jól érzi magát, szórakozik, zenét hallgat, kedvenc slágereire táncol, nem is
beszélve arról, hogy rengetegen ismerkednek is a klubokban, partikon,
szórakozóhelyeken, fesztiválokon." Megemlítette: maga is egy szórakozóhelyen
ismerkedett meg feleségével, azóta a családba már két gyermek is született. 

Meglazult korlátok? 

A fiatalok egyébként vágynak a kortárs tömegbe, ez is magyarázza ezeket a
szórakozási formákat - érvelt Kósa Éva. Hozzátette: bár szokás azt mondani, hogy
nagyon leterheltek a mai fiatalok, felvételik sora várja őket szinte óvodás koruktól
kezdve - ezzel együtt saját maga nem tapasztalta ezt. Azt már sokkal inkább,  hogy a
korlátok meglazultak a fiatalok körül. "Sok szülő azért enged meg sok mindent a
gyermeknek,mert jó szülő akar lenni - ám az engedékenységnek van egy józan határa; a
korlátok hiánya bizonyos ponton túl bizonytalanságot okoz a fiatalokban" - érvelt a
szakember, aki úgy látja: szórakozás vonatkozásában is kell egy "biztos ösvény",
amin az ifjúság eljut a szórakozáshoz, szórakozóhelyekre. "Minden vizsgálatunk azt
mutatja, hogy a szülők többsége például tudja az internetről, hogy az egy veszélyes
terep, de nem tesznek semmit azért, hogy a fiatalokat felkészítsék rá" - hangzott az
interjúban. 

Nyitrai Imre nemzetközi példákat hozott, megemlítve: Németországban és Angliában már
azt is korlátozzák és szabályozzák,hogy ki az, aki felnőtt vagy nevelésre jogosult
kísérő nélkül az utcán lehet. Ahogy azt is szabályozzák, hogy fiatalkorúak hány éves
kortól és milyen késői időpontig tartózkodhatnak szórakozóhelyeken - ebben a
tekintetben nálunk is szigorúbban kellene megvonni a határt, ebben pedig a
kormányzatnak is szerepe van - állapította meg a helyettes államtitkár a Heti
Hírmondó stúdiójában.  



Szöveg: Pintér Attila, felelős szerkesztő, Duna Televízió.