Hírek
2017. November 09. 13:05, csütörtök |
Belföld
Forrás: mti
670 milliót csalt el egy munkaerő-közvetítő céghálózat
Egy munkaerő-közvetítő céghálózat nem fizette be a közterheket több száz dolgozó után és ezzel 670 millió forintos kárt okoztak az állami költségvetésnek. A bűnszervezetben működő társaságok többsége tatabányai székhelyű
- tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága csütörtökön az MTI-t. Hideg-Göblyös Rita sajtóreferens közölte: a hat férfiból és négy nőből álló bűnszervezet belföldi és németországi munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégeket működtetett. A dolgozóktól a közterheket levonták, de nem fizették be, így 670 millió forintos kárt okoztak az állami költségvetésnek.
A munkaerő-kölcsönző cégek bevételeiket az általuk irányított, de strómanok nevére bejegyzett céghálózathoz utalták. A strómanokkal felvetették a beérkező pénzt, amely azután a bűnszervezet irányítóihoz került. Ők az összegeket szlovák bankszámlákon rejtették el, majd az onnan felvett pénzből a családtagjaiknak ingatlanokat, gépjárművet vettek, luxusnyaralást finanszíroztak. A bűnszervezetet könyvelők is segítették.
A nyomozók a gyanú szerint költségvetési csalással és pénzmosással szerzett vagyonból 280 millió forint értékben foglaltak le ingatlanokat, gépkocsikat és ékszereket, illetve zároltak bankszámlákat. A gyanúsítottak közül hárman előzetes letartóztatásba kerültek.
A pénzügyi nyomozók az iratokat vádemelési javaslattal küldték meg a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészségnek.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld
Továbbra is kínlódik az építőipar
Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld
Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében
Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot