A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2.3.0/2F pályázati konstrukció keretében a Mosonmagyaróvár és térségében megvalósult rekultivációs projekt, az országban az első az ún. nagyprojektek közül, amely a – 2012. május 10-én szervezett – zárórendezvénnyel befejeződött. A projekt keretében 24 lerakó felszámolása, természeti környezetbe történő visszaillesztése valósult meg, összesen 2,1 milliárd forintból, amelyet teljes egészében az Európai Unió és a Magyar Állam biztosított az Új Széchenyi Terv keretében. Érintett települések: Acsalag, Bágyogszovát, Bősárkány, Csorna, Enese, Farád, Kimle, Kóny, Lébény, Mosonmagyaróvár, Mecsér, Páli, Pásztori, Rajka, Szany, Szárföld, Szil, Tárnokréti, Vág, Vásárosfalu.

A projekt 2005-ben kezdődött, amikor a kormány a 1067/2005 számú határozatában előkészítési támogatást nyújtott a Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron nagytérségek komplex hulladékgazdálkodásának fejlesztési munkáihoz. A támogatási összegből elkészültek a térségek felhagyott települési szilárdhulladék lerakóinak rekultivációs tervei, amelyekkel a 2007-2013 közötti Európai Uniós támogatások Környezet és Energia Operatív Programjában nevesítve a Társulás 100 %-os uniós és hazai költségvetési támogatást szerzett a munkák kivitelezésére. A mosonmagyaróvári társulás 2009. július 3-án adta be pályázatát, erről pozitív támogatói döntés 2009. december 22-én született, az erre vonatkozó Támogatási Szerződést 2010. március 4-én írták alá Mosonmagyaróváron. 3.006.451.244 Ft bruttó támogatási összeg állt a Társulás rendelkezésére, amelyet az állami és önkormányzati tulajdonban levő területek mentesítéséhez nyert el, saját forrásként 27,5 MFt-ot vállalt a magántulajdonban levő területek rendezéséhez, mentesítéséhez.

A közbeszerzések lefolytatását követően a tényleges kivitelezési munkálatok 2011 márciusban kezdődtek. A munkákat a nyertes K-W Konzorcium (19 lerakó) és a Strabag MML Kft. (5 lerakó) végezte.
A kivitelezések során megtisztításra került 30 ha szennyezett felület, amely 2 millió m3 hulladékot takart. 8,5 ha területet teljesen megtisztítottunk, felszedve ezekről mintegy 100 000 m3 hulladékot, ezt átrostáltunk, az innen kihullott földet bevizsgáltattuk és visszahelyeztük, a kirostált hulladékot pedig uniós normának megfelelő hulladéklerakóban helyzetünk el. Így tisztítottuk meg Acsalag, Bágyogszovát, Bősárkány, Csorna-Őrangyal temető, Farád, Szany, Szárföld, Tárnokréti, Vásárosfalu egy-egy, valamint Páli és Vág két-két bezárt, felhagyott lerakóját.

A fennmaradó 21,5 ha terület egy részében a hulladékot felszedtük, vízzáró szigetelést létesítettünk, majd erre visszahelyeztük a részben kezelt hulladékot és felülről is vízzáró szigetelő réteggel zártuk le (Kimle, Kóny, Mecsér, Rajka C), más lerakóknál függönyfallal szigeteltük el a hulladékot a környezettől (Enese, Pásztori).
A nagy lerakóknál felső vízzáró szigeteléssel lefedve ártalmatlanítottuk a lerakott hulladékot. Ezt a megoldási módot használtuk Csorna-Gyöngyösmajor, Lébény, Mosonmagyaróvár, Rajka B és Szil lerakói esetében. Valamennyi helyben történt rekultivációnál a vízzáró rétegre földtakarás került, amelyekbe növényzetet telepítettünk. Helyben történő rekultivációval 1,9 millió m3 hulladékot ártalmatlanítottunk, zártunk be, amelyek a jövőben már nem jelentenek a környezetre, illetve a talajvízre veszélyforrást.

Az elkészült rekultivációs helyszíneken a környezetvédelmi hatóság előírásainak megfelelően monitoring kutak létesültek. Az uniós előírások alapján ezen rekultivált helyszíneken 2020. december 31-ig semmilyen jövedelemszerző tevékenység nem folytatható. A Társulási Tanács döntése alapján a Társulás a lerakókat átadta az illetékes önkormányzatoknak utógondozásra (monitoring kutak karbantartása, fűnyírás, felelős őrzés, stb,) míg a Társulás feladata marad a monitoring kutak üzemeltetése, a vízminták vétele, elemzése és a környezetvédelmi hatóság felé a jelentések megtétele.
A kivitelezési munkálatok befejezését követően a Társulás lezárja a projektet, és egyben elszámol az Energia Központ Nonprofit Kft., mint Közreműködő Szervezet felé.

A Társulás a projektet végül is bruttó 2,131 MFt-ból valósította meg, amelyből mintegy 1,926 MFt-ot költött a tényleges kiviteli munkákra, és 205 MFt-ból biztosította a munkák műszaki-mérnöki felügyeletét, a közbeszerzések intézését, a projektmenedzsment szolgáltatásokat és a lakosság tájékoztatását.