Bár a testmozgás az egész társadalomra jótékonyan hat, csak minden tizedik magyar sportol rendszeresen. Hogy többen is rávegyék magukat, ahhoz két dolog kellene: minél több helyi sportlétesítmény és széles körű kínálat – mutat rá Salga Péter, a Magyar Szabadidősport Szövetség (MSZSZ) főtitkára, aki szerint a mindennapi sporttal legyőzhető a hírhedt magyar lustaság és közöny is.

Az 1989-es egyesülési törvény megnyitotta az utat a civil formájú egyesületek elterjedésének, finn mintára pedig idővel megszületett a szabadidősport intézményesülő formája is volt – mesélt a kezdetekről Salga Péter. A nyitott, mindenki számára elérhető terület egyik főszereplője lett a Magyar Szabadidősport Szövetsége (MSZSZ), ami komoly partnerkapcsolatokat épített ki a sportvilág profi és politikai képviseletével is. A szövetség a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szakterületi partnerszervezete, a releváns pályázati kiírások kezelője. A főtitkár kiemelte, az MSZSZ tagja a szabadidősport legjelentősebb nemzetközi szervezetének, a TAFISA-nak, amely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szakterületi partnerszervezete, két év múlva pedig ők rendezik meg TAFISA-világkongresszust, amire 400-500 résztvevőt várnak.

„Az MSZSZ fő célja, hogy minél többen és rendszeresebben sportoljanak helyben” – emelte ki a Rádió Orient vendége. Salga hangsúlyozta, az alkalmi sportolások remek figyelemfelhívó események, azonban tartós változást, aktív fizikai aktivitást nem érnek el. „Az emberek rendszeres mozogása egyfajta pozitív erjesztő hatással bír, jó hatással van az egész társadalomra” – hangsúlyozta a pozitívumokat a főtitkár. Salga hozzátette, sajnos folyamatosan csökken a szervezet taglétszáma, egyre kevésbé tűnik fontosnak a sportolás. A kifogások között többnyire az idő, a pénz és a távolság szerepel, azonban a valódi indok a lustaság. „Az élsport sikerei nagyon jelentősek a társadalom számára, azonban az átlagembernek is fontos lenne a rendszeresen elérhető sport” – jelentette ki a vendég.

Az emberek életterükben, otthonukhoz és munkahelyükhöz közel szeretnek sportolni, a lehetőségre pedig a partner vagy baráti kör hívja fel a figyelmet; a jó példa is ragadós lehet, és egy kis baráti csoport idővel helyi sportklubbá nőheti ki magát – jegyezte meg Salga, hozzátéve, hogy ezek a csapatok civil egyesületként csatlakozhatnak az MSZSZ-hez, ha külső támogatásra is szükségük lesz. Salga Péter szerint ez a szövetségnek is hasznos, hiszen így bővül az elérhető sportok repertoárja. „Ahhoz, hogy ez minél több ember számára legyen érdekes, a kínálatot kell gazdagabbá kell tenni, így mindenki megtalálja a sikerélményt nyújtó mozgásformát, átélheti a mozgás örömét” – hangsúlyozta a főtitkár.

„A lustaságnak számos ideológiája van. A mozgásszegény életforma belső ellenség, árt az egyénnek, punnyasztja a társadalmat” – mutatott rá a nyilatkozó – „pedig az egészséges és tartalmas élet alapja éppen az aktivitás. Ha legyőzzük tehetetlenségünket, és minden alkalommal pontosan ott vagyunk az edzésen, sikerélményt élünk át”. A főtitkár hozzátette, sajnos a magyar lakosság mindössze 9-10 százaléka sportol megfelelő gyakorisággal. A mutatók javításához szemléletváltozásra, magasabb forrásráfordításra, a feltételek javítására lenne szükség” – beszélt a társadalom jövőjét is érintő kérdésről Salga Péter.

A szövetség főtitkára szakemberként üdvözölte a mindennapos testnevelés bevezetését, szerinte a pedagógusok és a szülők negatív reakciói félreértéseken alapulnak. „A testnevelés nem csak egy feszültség levezető óra: kiemelkedő küldetése van, a gyerekek fizikai képességeit fejleszti, harmóniában a szellem edzésével – és a jelenleginél jóval aktívabb felnőtteket nevelhet. Már fiatalkorban érdemes megszokni a rendszeres mozgást, amely élethosszig tartó belső igénnyé teszi a sportolást” – fogalmazott Salga. A nyilatkozó ugyanakkor azt is elismerte, hogy a szigorúan vett tantárgyi megoldásokkal bajosan lehet kitölteni a tanórákat. Mivel a lehetőségek nem bővültek az óraszámmal együtt, a tanároknak alternatív megoldásokkal kell élniük, hétről hétre.

A szövetség a számos eseményt szervez, így irányítva a figyelmet a mozgás fontosságára - ezek közül a Világ Gyalogló Nap programjai, valamint a Challenge Day váltak közismertté. Salga Péter előbbivel kapcsolatban számos előnyt emelt ki. „A gyaloglás egyik nagy értéke, hogy decentralizált, emellett az idősebbek is végezhetik. A városi gyaloglások során a figyelmet a környezet szépségére irányítjuk. A túravezetők megmutatják, hogy egy jól ismert útvonal milyen újdonságokkal és szépségekkel szolgálhat az ember számára” – emelte ki a közigazgatási rádió vendége, további példaként a komáromi erődrendszer nordic walking-os körbejárását említve. A Challange Day mára a köztudat részévé vált, alkalmanként diákok tízezreit mozgatja meg, felpezsdítve a helyi közösségek életét is. A közös sporttal mindenki jól jár, hiszen a mozgás testközelbe hoz, ismeretségeket szül; ráadásul a helyi gazdasági élet támogatói is szerepelhetnek az események finanszírozásával – foglalta össze a tömegrendezvények előnyeit Salga.