A Fidesz-frakció nyitott az Alkotmánybíróság véleményére, és tudomásul veszi a formai hiányosságokra való hivatkozást – jelentette ki Szájer Józseffel közös pénteki sajtótájékoztatóján Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője hozzátette: az Országgyűlés tudomásul veszi és végrehajtja az Ab döntésében foglaltakat, a szabályokat az alaptörvénybe foglalja. Reagált az ellenzék is.

Ismert, formai hiányosságok miatt megsemmisítette az Alkotmánybíróság az alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseit, köztük az előzetes választási regisztrációra vonatkozókat.

A Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatóján bejelentette: a februári ülésen kijavítja parlament a formai hibákat.

Már februárban véget vethetnek a vitának

Szájer József európai parlamenti képviselő közölte, az Alkotmánybíróság döntéséből egyértelműen kiderült, hogy az átmeneti rendelkezéseket formai okokból semmisítették meg. Az Ab maga is azt nyilatkozta, nem tartalmi szempontból vizsgálta őket, vagyis olyan átmeneti rendelkezéseket semmisítették meg, melyek szerintük nem tekinthetők átmeneti rendelkezésnek. Az alkotmánybíróság gyakorlatilag kiválogatta azokat rendelkezéseket, melyek formai értelemben átmenetinek tekinthetők, a többit pedig megsemmisítette – emelte ki.

Szájer megjegyezte, a Fidesznek sosem volt politikai vitája az Alkotmánybírósággal, kizárólag formai, s a testület döntése most pontot tesz ennek a vitának a végére. A politikus kiemelte, hogy az Országgyűlés jóhiszeműen járt el, amikor beemelte az átmeneti rendelkezéseket az alaptörvénybe. A képviselő emlékeztetett, hogy a szükséges jogi lépéseket meg kell tennie az alkotmányozónak, már csak azért is, mert az Alkotmánybíróság erre fel is hívja a parlament figyelmét. Szájer József hangsúlyozta, hogy a testület kizárólag formai hibákról számolt be, tartalmiakról nem, így „ennek a formai vitának egy viszonylag egyszerű lépéssel” már februárban véget vethetnek az Országgyűlésben. Arra a kérdésre, hogy az összes megsemmisített rendelkezést az alaptörvénybe iktatják-e, úgy válaszolt: az Ab formai kifogásokat fogalmazott meg, a rendelkezések tartalmáról „nincsen vita köztünk és az Alkotmánybíróság között”.

Szájer József, aki az alaptörvényt szövegező bizottság elnöke volt, hangsúlyozta: csak időbeli, és nem tartalmi oka volt annak, hogy az átmeneti rendelkezéseket külön fogadták el. Fontos döntés

A Jobbik szerint a választási regisztráció alkotmányellenességét gyakorlatilag a Fidesz is elismerte, amikor épp ezért az alaptörvény részévé akarta tenni ennek részleteit is – írja közleményében Dúró Dóra.

A Magyar Szocialista Párt üdvözli az Alkotmánybíróság döntését, amely szerinte egyértelműen kimondja: az átmeneti rendelkezések nem tekinthetők az alaptörvény részének, és nem tekinthetők az alaptörvény módosításának, illetve kiegészítésének sem.

Az Együtt 2014 Választói Mozgalom arra szólította fel a kormányt az Ab döntése kapcsán, hogy „próbálja meg a demokrata utat”, semmisítse meg az alaptörvény-ellenes jogszabályokat, és egyúttal mondjon le azokról a politikai hátsó szándékairól is, amelyek az átmeneti rendelkezések mögött meghúzódnak, különös tekintettel az előzetes regisztráció intézményére.

Varju László, a Demokratikus Koalíció pártigazgatója szerint az Alkotmánybíróság karakán döntést hozott, ami azt igazolja, hogy még többségben vannak a független bírák a taláros testületben, de szerinte fennáll a veszélye, hogy ez a többség megszűnik.

Az LMP valamennyi politikai erőt, köztük a jelenlegi kormánykoalíciót is arra szólítja fel, hogy 2014-ben kezdjenek tárgyalásokat annak érdekében, hogy az országnak megegyezéses alkotmánya legyen – mondta sajtótájékoztatóján Schiffer András, a párt frakcióvezetője. Ugyanitt Karácsony Gergely úgy fogalmazott: bíznak abban, hogy az Ab napokon belül kimondja az előzetes regisztrációval kapcsolatos ítéletét, és a Fidesz „bármit trükközik”, a jogszabály nem megy át a testület szűrőjén.

Üdvözlendő határozat

Jakab András alkotmányjogász szerint a pénteken közzétett az Alkotmánybíróság elmúlt két és fél évének legfontosabb határozata volt. Értékelése szerint az Ab üdvözlendő határozatot hozott, mert ezzel az alkotmányosság alapeszméjét erősítette meg. Ez akkor is így van, ha az indokolás egyes, a döntés lényegi részét nem érintő kérdéseit másképpen látja. „Ha úgy tetszik, az Ab az alaptörvényt a mostani és a mindenkori alkotmányozóval szemben védte meg” – fogalmazott. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa üdvözölte az Ab határozatát, amely az ombudsman indítványának helyt adva formai hiányosságok miatt, azok tartalmi vizsgálata nélkül megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek egyes, általa kifogásolt elemeit.