Turzó János hivatásos handler, rajta kívül csupán néhányan űzik még hivatásszerűen ezt a szakmát Magyarországon. A fiatalember az elmúlt években szinte az egész világot bejárta, sikereiről az érmek és serlegek tanúskodnak.

- Rengeteg munka és nagy odafigyelés szükséges ahhoz, hogy abban a másfél percben, míg a kutyákat bemutatom a bírák előtt, be tudjam bizonyítani, hogy az általam felvezetett eb a legszebb – kezdi a beszélgetést Turzó János.

- Sok olyan handlinges kutyát nem tudtam vállalni, akik bentlakásosak voltak. Viszont nagyon sok gazda kitartott mellettem. Volt olyan, hogy csak azért elhozták a kutyát egy kiállításra, hogy én vezessem fel, ezért a mai napig hálás vagyok nekik. A 2007-es év életem legkeményebb éve volt, az 52 hétvégéből 48-at kiállításon töltöttem. Megfordultam Mexikótól kezdve, a Zöld-foki-szigeteken át, Ciprustól, Spanyolországig. Nagyon kemény handlinges időszakom volt több fajtával: német vizslák, amerikai típusú, de osztrák tulajdonú angol szetterek, ír szetterek, kerry blue terrier, afgán agár, aztán jöttek a tacskók. Velük nagyon sok munkám volt, mert két héten belül ringbe kellett őket tenni, hogy a junior championátusukat be tudják fejezni, mivel a világkiállítás ideje alatt töltötték be a 9 hónapos kort. Ebben a sűrű évben, Mexikóban Hugó fiatal világgyőztes lett, a Hecc pedig a legszebb világgyőztes szuka lett. Mérhetetlenül boldog voltam. Sokan azt mondják, hogy az egész az ölembe hullott, pedig ez emberfeletti küzdelem volt. Mindenki előtt ott van az út és a lehetőség, hogy ugyanezt végig csinálja – mondja büszkén a handler.

És, hogy kiből lesz a jó handler?
- Azt szoktam mondani, hogy a handlerség olyan, mint a feltűnési viszketegség, amit el kell osztani kettővel és nézzük meg, hogy mi marad utána. Elsősorban a kutyákról szól. Hozzáöltözhetsz, felveheted vele a megfelelő tempót, de egy igazán jó bírót nem lehet ezzel megtéveszteni, és nem is ez a cél. Sokszor hallom, hogy a bírók is keresik a szemkontaktust a kutyákkal. Ha látják bennük azt a pluszt, amitől 10 centivel a föld felett járnak, akkor annak működnie kell minden irányba. Ha hiányzik ez az érzés, akkor inkább ne is fogja meg az ember a pórázt. Nagyon kemény munka, amikor valaki bevállal akár 3-4 fajtát. Ám a bírót nem érdekli, hogy hány kutyád van, és ne is legyen rá tekintettel, ő a maximumot várja el, és ennek így is kell lennie – hangzik a magabiztos válasz. – Hivatalosan talán 4-5-en vagyunk Magyarországon, akik ezzel foglalkoznak. A mai junior handlerek helyében azonban nem szeretnék lenni. Hiányolom a részükről a kapcsolatkeresést az idősebb generációval. Egy handler olyan szituációkkal találkozik a kiállításokon, amiket azonnal meg kell tudnia oldani. Több szem, többet lát, és van olyan bíró, akitől rengeteget lehet tanulni.

János mosonmagyaróvári otthonában, nyugalomban él együtt a tacskókkal. A kutyák, mint mondja, a nap huszonnégy órájában igénylik az odafigyelést, de olyan is van, amikor magukban vannak és az éjszakát is a mindenki a saját bokszában tölti. Minden egyebet hozzájuk igazít. Ez azonban, eddig meg is hozta a gyümölcsét, és a sikeres folytatásban sem kételkedhetünk.

Ki a profi handling?

Nagyon sok országban külön iskolák, tanfolyamok állnak rendelkezésre ennek elsajátításához, egészen fiatal kortól. A junior handlingek versenyét például minden kiállításon a Best In Show program keretén belül rendezik meg. Ez, a hazánkban is egyre népszerűbb versengés nem csak arról szól, hogy milyen aranyos a gyerek a kutyával. Ez komoly felkészülést igényel az ifjú felvezetőtől, hiszen itt komolyabb dolgokat kérnek tőle, mint ha egyszerűen csak a ringben vezetne fel kutyát a bírálatra. Egyre több gazda ismeri fel a handlerek jelentőségét, hiszen nem mindegy, hogy kutyánk hogy mutat a ringben. A profi handlereknek rendelkezniük kell egyfajta kutyás alapismerettel. Hogy egy-egy fajtának hogy kell kinézni, az alapvető fajtajellegekkel tisztában kell lenniük. Ez alapján tudnak csak elvállalni kutyát, hiszen a handler szakma egyik legfontosabb alappillére, hogy a kutyát a lehető legjobb formában mutassa be a felvezető, annak apróbb hibáit eltakarva, vagy legalábbis leplezve. Persze a jó bírót nem csaphatja be még a legprofibb handler sem, de egy kis optikai csalással sok mindent el lehet érni.

Szöveg: Fekete Luca