A segítségünkre érkező tűzoltók mindent megtesznek a tűz mielőbbi megfékezése, a bajba jutottak kimentése érdekében. Munkájuk során számos olyan akadályba ütköznek, melyek a lakók jogkövető magatartása esetén nem fordulnának elő.
Ezek közül a leggyakrabban előforduló eset a közlekedő helyiségek (lépcsőház, folyosó) leszűkítése különböző oda nem illő tárgyak bútorok elhelyezésével. A tűzoltás során korlátozott látási viszonyok között ezek az akadályok feleslegesen növelik meg a beavatkozás idejét. A menekülési útvonalakon tárolt minden, de főleg az éghető anyag ráadásul jelentősen rontja a tűz esetén a biztonságos terekbe történő menekülés esélyeit. Hasonló akadályt jelent mind a beavatkozó tűzoltó állomány, mind az ott lakók számára a közlekedők vagyonvédelmi céllal történő rácsos lezárása.

Tűz esetén a kiérkező tűzoltó járművek hatékony bevetésének feltétele, hogy azok a rendeltetési helyükön tudják megkezdeni a beavatkozást. A gépjárműfecskendők huzamos üzemeltetésének feltétele, hogy azok a föld feletti, vagy föld alatti tűzcsapok közelében tudjanak megállni. A föld alatti tűzcsapokat a tűzoltók nem tudják használni, ha azok felett gépjármű parkol (a tűzcsap elhelyezését a közelében lévő falra, vagy oszlopra rögzített jelzőtábla is jelöli).

A többszintes-, középmagas- és magasépületek felsőbb szintjeiről a füsttel telítődő lépcsőházon keresztüli menekülés veszélyes, és sokszor önerőből lehetetlen. Ilyenkor az épületek melletti ún. tűzoltási felvonulási területre települt magasból mentő járművek (gépezetes tolólétra, emelő kosaras jármű) segítségével tudnak a bajba jutottak kimenekülni. Ezen speciális mentőjárművek azonban nem tudják feladatukat betölteni, ha ezen a területen más gépjárművek előzőleg odaparkolnak. A tűzoltási felvonulási területnek annak méretén túl több lényeges paramétere van (fák, oszlopok és légvezetékek közelsége; az épületen mentésre alkalmas ablakok közelsége; lejtés), nem lehet megoldás, hogy a később kiérkező tűzoltó majd oda áll, ahol még talál szabad helyet.

Bár a legmagasabb épületek legfelső szintjén keletkező tűz oltásához szükséges mennyiségű tűzoltó tömlő a gépjármű fecskendőkön rendelkezésre áll, a gyakorlati tapasztalatok szerint gyorsabban lehet beavatkozni (ezzel jelentős anyagi javakat lehet megóvni), ha a tűzoltók az emeletes házakban az oda telepített száraz felszálló vezetéket használni tudják. Ennek azonban az a feltététele, hogy a száraz felszálló vezeték ne legyen bezárt helyiségben (szemétledobóban), és a vezeték csonkjain található kupakkapcsok hiánytalanul a helyükön legyenek. Az égő házban lakók – megfelelő áramtalanítást követően! – a közös területekre telepített fali tűzcsapokat is csak akkor tudják használni, ha azok megfelelő műszaki állapotban vannak (szakember általi rendszeres karbantartás), valamint a fali tűzcsap ajtói nyithatóak.

A lakástüzek okai

Panelházakban a legtöbb lakástűz a konyhában keletkezik (44%), ami az ott folyó sütéssel főzéssel van összefüggésben. Második legveszélyesebb terület a lépcsőház (9%), mivel ezek jellemzően közösen használt részek, a felelősség így megoszlik, nincsen állandó ott tartózkodás, ráadásul a terek geometriája, a közműcsatornák, liftakna és hulladék ledobó általi összeköttetés a tűz gyors kifejlődésének és terjedésének kedvez. Ezek után előfordulásukat tekintve előkelő helyen szerepelnek az erkélyen keletkezett tüzek (6%), ami egyértelműen a dohányzási szokásokkal van összefüggésben.

A lakástüzek legtöbbje némi odafigyeléssel megelőzhető. A nyílt láng használata a lakástüzek legfőbb forrása. Nyílt lángot leginkább a tűzhelyek, kandallók és a kályhák használnak, így arra kell kiemelten figyelnünk, hogy semmilyen gyúlékony anyagot ne tároljunk a közelében (például ne a kandalló hőjével próbáljuk gyorsabb szárításra bírnia a kimosott ruhákat)! Komoly gondok okoznak a felelőtlenül elhelyezett illetve magukra hagyott gyertyák és mécsesek is: ezek esetenként könnyen leverhetőek vagy égve felejtve kaphatnak bele tárgyakba (jellemzően függönyökbe, terítőkbe, esetenként bútorokba, ha azokhoz túlságosan közel helyezzük az égő tárgyakat) amikből percek alatt lakástűz válik. Decemberben a felügyelet nélkül hagyott adventi koszorúkon égő mécsesek, gyertyák okozhatnak tüzet.

Az ágyban való cigarettázás is sok lakástűz forrása: a cigarettából kihulló parázs, vagy a kiborult hamutartó begurulhat az ágyba, és ott csak órák alatt fogok tüzet okozni - pont akkor, amikor már alszunk! Kifejezetten veszélyes az, amikor alkohol vagy egyéb tudatmódosító szerekkel vegyítjük az esti cigizést (gondoljunk akár csak erős gyógyszerekre, altatókra, nyugtatókra, fájdalomcsillapítókra). A cigarettának nem csak a tüze, hanem az abból keletkező szén-monoxid is halálos lehet. Szintén komoly gondot szokott okozni a szilveszter: a csillagszórók és egyéb pirotechnika eszközök szikrái méterekre is ellövellhetnek, így ezeket kizárólag szigorú odafigyelés mellett használjuk.
A tűzesetek másik igen gyakori oka az elektromos energia. Ez ellen leginkább az elektromos hálózat megfelelő karbantartásával, megfelelően méretezett eszközök, hosszabbítók, csatlakozók használatával tudunk védekezni. Kiemelten fontos a különböző elektromos, és egyéb tűzveszélyes eszközök rendszeres ellenőrzése is: kémények, kazánok, szűrők és a hősugárzók mind ebbe a kategóriába tartoznak (utóbbi hordozható változatát értelemszerűen tartsuk egy méternél messzebb az éghető anyagoktól és ne tegyük gyerekek vagy álaltok elérhetőségének közelébe). A nem használt és felforrósodott villamos berendezést (a fűtőberendezéseken túl a sütőket, vasalót) a használatot követően kapcsoljuk ki!
Kerüljük a szabálytalan villanyszerelést, mint például az olvadó biztosítékok „megpatkolását”, a vezeték toldásokat és egyéb szabálytalanul kialakított kötéseket, a hosszabbítók egymásba kapcsolását. Amennyiben lehetséges különböző anyagú vezetőket (réz és alumínium) ne kapcsoljunk egymáshoz!

Tennivalók tűz esetén

Ha már kitört a tűz, akkor oda kell rá figyelnünk, hogy milyen tüzet mivel oltunk. Elektromos tüzet például tilos vízzel oltani, léteznek külön erre szolgáló tűzoltó készülékek, vagy ha olyan nincs a háznál, akkor próbálkozhatunk homokkal vagy valamilyen nem gyúlékony, nagy felületű anyaggal, ami elzárja az oxigént a tűztől. Ha van rá idő és mód, és ezzel mások menekülését sem nehezítjük, elvégezhetjük az áramtalanítást, de a vízzel való tűzoltás ezek után is kockázatos lehet.
A karácsonyi sütés-főzés alkalmával előfordulhat, hogy figyelmetlenség miatt az étolaj túlhevül, és külön gyújtóforrás nélkül begyullad. Égő étolaj oltásánál a vízzel (jéggel) oltás szigorúan tilos, mivel a gőzzé váló víz miatt „robbanás” következhet be, az égő olaj szétszóródhat, és ezzel még nagyobb tragédiát okozhatunk. A megoldás, hogy egy fedővel kell letakarni az edényt és ki kell várni, amíg a tűz előbb-utóbb magától elalszik (az öngyulladásig felforrósodott olaj visszahűlése akár fél óra is lehet, ha korábban távolítjuk el a fedőt, akkor a már kialudt tűz újra be fog gyulladni). Fontos, hogy eme művelet után azonnal nyissunk meg minden szellőztetési lehetőséget és menjünk ki a helyiségből, mert az olaj égése során kifejezetten mérgező gázok keletkezhetnek.

Bármilyen tűz észlelése során a legfontosabb a gyors helyzetfelmérés. A tűz másodpercek alatt rohamosan elterjedhet, így ha látunk esélyt a tűz megfékezésére és eloltására, akkor azt azonnal kezdjük meg. Ha nincs ilyenre lehetőség, akkor az első dolgunk a tűzoltók értesítése legyen, és csak utána kezdjünk bele a tűz oltásába, illetve a kármentésbe. Ha a tűz akkora, hogy már a testi épségünket, vagy a lakás szerkezetét veszélyezteti, akkor hagyjuk el az épületet és haladéktalanul szóljunk a szomszédoknak és az esetleges más lakóknak is.
Lakásunkat ezen túlmenően füstérzékelőkkel, beépített tűzjelző berendezéssel vértezhetjük fel, amelyek jelzése tűz esetén akár a katasztrófavédelem ügyeletén is megjelenhet.