A kormány a közfoglalkoztatás átalakításának keretében az értékteremtő munkavégzésre helyezi a hangsúlyt – fogalmazott Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a változásokat ismertető kormányszóvivői tájékoztatón. Hozzátette: szeptember végéig közel 110 milliárd forintot fordított a költségvetés a közcélú foglalkoztatás finanszírozására, ebből az Út a munkához program 65 milliárdot ölelt fel.
Az államtitkár elmondta, hogy a kormány célja a közfoglalkoztatás átalakítása, ennek első lépéseként októbertől újabb két program indul. Az egyik egy 41 millió forintos közmunkaprogram, melynek keretében október közepétől a beregi térségben újabb száz közmunkás kezd dolgozni, többek között a gát magasításához kapcsolódó munkálatokban. A résztvevők legalább felének roma származásúnak kell lennie – tette hozzá Czomba Sándor.
A közfoglalkoztatás eddigi rendszerét a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltotta fel januártól. Ennek nyomán január 1-től megszűnt a közcélú foglalkoztatás, a munkaügyi kirendeltségek által támogatott közhasznú munkavégzés és a hagyományos központi közmunkaprogram.
Czomba Sándor évértékelő interjújában elmondta: a rendelkezésre állási támogatás helyett bevezetésre kerülő 28.500 forintos bérpótló juttatásra jogosult 270.000 személyből körülbelül 200 ezret szeretne bevonni a kormány a közfoglalkoztatás új rendszerébe. Kifejtette: 15-20.000 embert 6-8 órában, 150.000 munkavállalót 4 órás munkában, mintegy 15 ezer embert pedig országos közmunkaprogramok keretében szeretnének foglalkoztatni.
Az új program keretében az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre állási támogatást (rát) a bérpótló juttatás (bpj) váltja fel. A bpj a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege. Az önkormányzatok önrésze 20 százalék.
Az ellátásra való jogosultságot a települési önkormányzat továbbra is szociális rászorultság alapján állapítja meg, s a bérpótló juttatásban részesülő személy – elhelyezkedése érdekében – továbbra is köteles álláskeresőként együttműködni a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségével.
A bérpótló juttatásban részesülő köteles az iskolai végzettségétől és szakképzettségétől függetlenül a kirendeltség által felajánlott munkát, így a közfoglalkoztatást is elvállalni. Köteles továbbá a munkaügyi központ által felajánlott képzési lehetőséget vagy munkaerő-piaci programban való részvételt elfogadni. A jogosultsági feltételek új eleme a saját lakókörnyezet rendben tartása, amely önkormányzati rendeletben kerülhet szabályozásra. A bérpótló juttatásra való jogosultságot évente vizsgálják majd felül.
Fontos változás, hogy megszűnik a 35 év alatti, alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező álláskeresők kötelező képzésben való részvételi kötelezettsége.
Az önkormányzat által szervezett rövid időtartamú közfoglalkoztatás keretében kizárólag a bérpótló juttatásra jogosultak foglalkoztathatók. A települési önkormányzatok a kötelező, illetve önként vállalt közfeladataik ellátására a támogatást egyszerűsített pályázati adatlapon a munkaügyi központ kirendeltségénél igényelhetik.
Az aktív korú, nem foglalkoztatott, bérpótló juttatásra jogosultak napi maximum 4 órás munkaidőben, legalább 2 hónap, legfeljebb 4 hónap időtartamig foglalkoztathatók eme közfoglalkoztatási formában, amelyért a minimálbér, illetve a garantált bérminimum felének megfelelő összegű munkabérben részesülhetnek.
Támogatásként a közfoglalkoztatottak munkabére és járulékai évente központilag megállapított összegének 95 százaléka igényelhető, ebből 5 százalék dologi kiadásokra fordítható. A pályázónak 5 százalékos önrészt kell biztosítania.
A hosszabb idejű önkormányzati közfoglalkoztatásra a települési önkormányzatok, közfeladatot ellátó gazdasági társaságok, intézmények vagy önkormányzati társulások pályázati úton kaphatnak támogatást, kötelező, illetve önként vállalt közfeladataik ellátásához.
A változás célja, hogy minél több munkára képes és kész, szociálisan rászoruló ember számára biztosíthassanak munkalehetőséget.
A 6-8 órás munkaidős közfoglalkoztatásba elsősorban, de nem kizárólag a bérpótló juttatásra jogosultak vonhatók be. Ha a benyújtott pályázatban megjelölt munkakörre a kirendeltség nem tud megfelelő, bérpótló juttatásra jogosult munkaerőt biztosítani, akkor más, nyilvántartott álláskereső foglalkoztatása is támogatható.
A foglalkoztatás időtartama itt 2-12 hónap lehet, és napi 6-8 órás munkaidőben történhet. A települések hátrányos helyzetével, gazdasági erejével összhangban, a támogatás intenzitása 70–100 százalék között mozog. A támogatás legfeljebb 20 százalékáig a munkabérek és járulékok mellett a foglalkoztatással összefüggő egyéb költségek is érvényesíthetők lesznek.
A kis- és közepes vállalkozások a munkaügyi központ kirendeltségéhez benyújtott pályázat alapján kaphatnak támogatást, ha bérpótló juttatásra jogosult álláskeresőt foglalkoztatnak. A támogatás csak az előző évi statisztikai állományi létszámhoz viszonyított többletfoglalkoztatásra igényelhető. A támogatás legfeljebb 12 hónap időtartamú foglalkoztatáshoz nyújtható, mértéke a munkabérnek és járulékainak 70 százalékát érheti el.
Az országos közfoglalkoztatást éves programokra tervezik, munkaidőkeretben történő foglalkoztatással. A pályáztatás és a döntés minisztériumi szintű. Ezen a szinten fogják majd össze az állami tulajdonú infrastruktúrát és vagyonkezelést érintő tevékenységeket.
Az ár- és belvízvédelem, a közutak, vasutak, az állami erdőterületek mellett – információink szerint – a kormány a megújuló energiaforrásokhoz és az energiatakarékossághoz kapcsolódó közfoglalkoztatás lehetőségét is vizsgálja.
A szabályozás szerint 2012-től kezdődően a bérpótló juttatás folyósításának egy éve alatt a juttatásra jogosult személynek legalább 30 munkanapnyi munkaviszonyt – beleértve az egyszerűsített foglalkoztatást, közfoglalkoztatást, közérdekű önkéntes munkatevékenységet– kell igazolnia. A jogosultsági feltétel teljesül abban az esetben is, ha az érintett 6 hónap időtartamot meghaladó munkaerő-piaci képzésben, vagy munkaerő-piaci programban vesz részt.
