Az alaptörvény a köztársasági elnök egyedüli és kizárólagos jogosítványaként határozza meg az országgyűlési képviselők választásának kitűzését, de erre legkorábban január elején biztosít lehetőséget az alkotmány - reagált Áder János csütörtökön Mesterházy Attila nyílt levelére. Az első lehetséges időpont április 6-a, az utolsó pedig május 25-e, és biztosan nem lehet választást tartani április 20-án, húsvét vasárnapján - ismertette az államfő.

Mesterházy Attila szerdai nyílt levelében arra kérte az államfőt, tisztázza, hogy továbbra is igényt tart-e a pártokkal való konzultációra, mielőtt meghozza a jövő tavaszi parlamenti választás kiírásáról szóló döntését, vagy 'ez a döntés a Fideszben már megszületett'.

Áder János csütörtöki levélben úgy fogalmaz: Mesterházy Attila 'levele szellemiségéből az olvasható ki', hogy helyteleníti, ha egyes pártpolitikusok - legyenek azok kormánypártiak vagy ellenzékiek - nyilatkozataikkal szűkíteni próbálják a köztársasági elnök alkotmányos jogköreit. 'Azt azonban sajnálom, hogy nekem címzett nyílt levelével - nem vitatva jó szándékát - Ön ugyanazt teszi, amit másokban joggal rosszallhat' - írta az államfő.

Az alaptörvény kimondja, hogy az országgyűlési képviselők általános választását az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. A választási eljárásról szóló törvény szerint pedig a választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen, továbbá hogy a szavazást vasárnap kell megtartani. Emellett a szavazás napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, valamint húsvét- vagy pünkösdvasárnapra ismertette Áder.

Az alkotmányos szabályokból egyértelműen következik, hogy a köztársasági elnöknek nincs jogi felhatalmazása a választások ez évi kitűzésére. Erre legkorábban január elején lesz lehetőség - szögezte le Áder János, majd hozzátette: államfőként törvényes kötelezettségeivel összhangban fogja kiírni és kihirdetni a választások időpontját. 'Épp úgy, mint eddig, nem véleményeknek és vélelmeknek, hanem eskümnek megfelelően fogok eljárni ebben a kérdésben is' - fogalmaz.

Végül a köztársasági elnök reményét fejezte ki, hogy mind Mesterházy Attila, mind az MSZP, mind pedig más politikusok 'tartózkodni fognak attól, hogy olyan döntéseket előlegezzenek meg, amelyek meghozatalában semmiféle alkotmányos jogkörük nincs'.