Az említett adótételekből közel 600 milliárd forint folyhat be idén. Az önkormányzati feladatok átrendezésével az körvonalazódik, hogy az iparűzési és a gépjárműadó terhére szervezné meg a kormány az államosított alapoktatás támogatását. Az állam az elvont önkormányzati bevételekből fedezné az új rendszerben központosított pedagógusbérek folyósítását, és az alapoktatással kapcsolatos egyéb költségeket is.

A szigetközi Halászi, bár kistelepülés, jelentős adóbevételeket könyvelhet el, amelyek mellett iskolafenntartásra 70 millió forintot költenek.

Majthényi Tamás polgármester, Halászi, Fidesz-KDNP:"Halászi egyértelműen rosszul járna a saját adók elvonásával, jelenleg az iparűzési adónkból befolyt összeg 106 millió forint volt, a gépjárműadó az 14-15 millió forint körüli összeg, az idegenforgalmi milliós tétel alatt van, összességében 120 millió forintot vennének ki a település zsebéből."

Mosonmagyaróvár tavaly az alap- és középfokú oktatásra összesen 1 milliárd 322 millió forintot költött, miközben 1,7 milliárdos adóbevétellel számolhatott. A városvezető szerint ebből a pénzből nemcsak működtetésre és fejlesztésre, de a szocialisták által hátrahagyott adósságok kifizetésére is költeniük kell.

Nagy István polgármester, Mosonmagyaróvár, Fidesz-KDNP:"Miből fogja akkor tudni a város az elődeink által felvett hiteleket törleszteni, miből fog tudni a város fejleszteni, ha egyáltalán semmilyen önállósággal nem rendelkezik az adóbevételek után. Én ezt nem tudom elhinni, hogy ez végrehajtható legyen."

Ha a helyi adóbevételeket központosítanák, annak a nyugat-dunántúli régióban egyértelműen Győr lenne a legnagyobb vesztese. A megyeszékhely 13,6 milliárd forintos iparűzési adó-bevétellel rendelkezik, ennek azonban csak a felét költi működési kiadásokra.

Simon Róbert Balázs alpolgármester, Győr, Fidesz-KDNP:"Veszélybe kerülnek az Audi Hungária Motor Kft. gyár-beruházáshoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések közel egymilliárd forint értékben, az új Mosoni-Duna hídhoz kapcsolódó közútfejlesztési beruházások, a tervezett multifunkcionális csarnokunk beruházása."

"Amit összesen kifizetünk az iskola fenntartására, az 64 millió 175 ezer forint" - mondja Friderics Cecília, Nagyszentjános polgármestere. Ez 46 millió forinttal több, mint amennyi a Győr-Moson-Sopron megyei Nagyszentjános évi bevétele az iparűzési adóból. Az 1800 lakosú településen lemondanának a 18 milliós adóbevételről, ha cserébe az állam vállalja az iskola, vagy a pedagógusbérek kifizetését.

Friderics Cecília polgármester, Nagyszentjános:"Mi ezzel egyértelműen jól járnánk, mivel ebből a 64 millió forintból, amit az iskolára költünk, csak 40 millió forint a személyi jellegű ráfordításokat jelenti, efölött van még egy 10 milliós tétel, ami a járulékköltségeket jelenti."

Jóllehet a tízezres Csornán is meghaladja az iskola fenntartása az iparűzési adó bevétel összegét, hiszen előbbi 310, utóbbi csak 280 millió forint, a város polgármestere mégis inkább más megoldást javasolna, mint az adótételek elvonását.

Turi György polgármester, Csorna, Korona Polgári Egyesület:"Az az irány lenne helyes, ha magasabb normatívákat kapnának az önkormányzatok. Pontosabban látják az önkormányzatok a problémákat az intézményeknél, szorosabb a kapcsolat a város és az intézmények között, és így hatékonyabban tudnánk működtetni."

Hazánkban jelenleg a több mint háromezer önkormányzat közül mindössze 300 rendelkezik 50 millió forintnál magasabb helyi adóbevétellel. A többségnek tehát jelentős terhet venne le a válláról az állami feladatellátás, a módosabb települések azonban kompenzáció nélkül mindenképpen rosszabbul járnának.