A polgári törvénykönyv tiltja a túlbiztosítást, az alulbiztosításra pedig annyit mond, hogy ekkor a biztosító arányosan kevesebbet fizet. Ezért fontos, hogy a biztosítási összeg - amennyire valaki a vagyontárgyait biztosítja - azonos legyen a valós értékkel.

A biztosítási összeg még közvetlenül az árvíz előtt is megemelhető. Biztosítást viszont már nem érdemes kötni, mivel a biztosítók 15 napos moratóriumot alkalmaznak. Amennyiben a szerződés megkötése és a kár bekövetkezte között ennél kevesebb idő telik el, akkor nem fizet a biztosító - áll a CLB közleményében.

A legnagyobb lakásbiztosító, az Aegon a biztosítottak kárenyhítési kötelezettségére hívja fel a figyelmet. Ennek lényege az, hogy az értéktárgyakat a tulajdonosok helyezzék biztonságba az árvíz megérkezése előtt. Például az elektromos és elektronikus eszközöket célszerű műanyag fóliába csomagolni és a várható vízszint fölé helyezni.

Szintén a polgári törvénykönyv kötelezi a biztosítókat arra, hogy viseljék az ügyfelek kárenyhítéssel kapcsolatos költségeit. Ez akkor is jár az ügyfeleknek, ha - erőfeszítésük ellenére - nem tudták megakadályozni a kár bekövetkeztét.

Az Uniqa Biztosító MTI-hez eljuttatott közleménye pedig arra hívja fel a veszélyeztetett területen élők figyelmét, hogy az árvíz nem azonos a belvízzel. Árvízi az a kár, amelyet a folyó medréből kilépett víz okozott és ezt térítik a biztosítók. A belvízi károk többnyire nem részei a lakásbiztosításoknak.

Ha autóban okoz kárt az árvíz, azt csak a casco biztosítás téríti. A garázsra kötött kiegészítő biztosításban lehet kisösszegű járműkár, de a casco ekkor sem spórolható meg.

MTI