Az Európai Unió területén kívüli migrációs táborok létrehozását javasolja Pintér Sándor belügyminiszter, aki szerint onnan a menekültügyi eljárás végeztével a háború vagy üldöztetés elől menekülőket kötelezően be kellene fogadnia az európai közösségnek, míg a gazdasági migránsok beengedéséről a tagországok egyénileg, szabadon dönthetnének.
A miniszter erről pénteken a Századvég Alapítvány Újkori Népvándorlás, Európai kihívás előtt címmel rendezett budapesti konferenciáján beszélt.

Pintér Sándor szerint Európa jelenleg egy nehezen teljesíthető kettős elvárást fogalmaz meg Magyarországgal szemben a migráció kérdésében. Az országnak ugyanis egyfelől nem szabad őrizetben tartania a menekültügyi eljárás alatt állókat, másrészt Nyugatra haladásukat is meg kell valahogy akadályoznia - fejtette ki a tárcavezető.

Kiemelte, az emberi élet megmentése mindenek előtt áll, ezért például a háború vagy üldöztetés elől menekülőket mindenképp be kell fogadni, a vita az illegálisan érkező gazdasági migránsokról kezeléséről folyik.

Pintér Sándor hangsúlyozta, a Törökország felől szárazföldön érkező bevándorlók elsőként Görögországban vagy Bulgáriában lépik át az Európai Unió határát, azonban elsőként mégis Magyarországon regisztrálják őket, ebben az évben eddig összesen már 62 ezret. A belügyminiszter szerint az említett két ország ezen emberek esetében nem hajtotta végre a dublini rendeletből adódó kötelezettségét, vagy azért, mert a menekültek kikerültek a hatóságokat, vagy azért, mert utóbbiak nem végzik eredményesen a munkájukat.

A kabinet képviselője példaként említette, hogy a magyar-szerb határon csütörtökön elfogott, a továbbhaladásukat agresszíven követelő 1314 migráns közül korábban egyet sem regisztráltak, holott jelentős részük Afganisztánból és Pakisztánból érkezett, vagyis lehetetlen, hogy korábban ne léptek volna uniós országba.

Magyarország emiatt a helyzet miatt is döntött úgy, hogy védelme érdekében ideiglenes kerítést épít a magyar-szerb határon - fejtette ki, aláhúzva, hogy az embercsempész-hálózatok felderítésére is nagy figyelmet fordítanak. Tájékoztatása alapján Ausztria, Szerbia és az Europol segítségével eddig több mint 600 embercsempész-csapatot fogtak el, akik helyére azonban mindig újak érkeznek, hiszen tagjaik egy-egy akcióval sokszor éves fizetésük többszörösét kereshetik meg.

A belügyminiszter elmondta, Magyarország technikai és személyzeti segítséget ad a macedón-szerb határ védelmére, emellett a szerb határőrséget jelenleg 40 osztrák határőr segíti, akikhez hamarosan 80 német rendőr is csatlakozik.

Pintér Sándor közölte továbbá, hogy az idén menekültügyi eljárás alá vont 62 ezer ember mellett Nyugat-Európából további 15 ezer 600 migráns visszaadását kezdeményezték.

Kiemelte, Magyarország az ő esetükben kérte azt Európától, hogy a visszavétel ne kötelező, hanem önkéntes legyen, hiszen például a gazdaságilag erősebb Franciaországba és Olaszországba is 20-20 ezerrel kevesebb bevándorló érkezett.

Pintér Sándor kitért arra is, hogy a migráció a terrorveszéllyel is együtt jár, hiszen például amennyiben az Iszlám Állam katonai vereséget szenvedne, akkor az ő terrorista tagjai indulnának az unió felé.

Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke kifejtette, a migráció egyszerre demográfiai, biztonságpolitikai, valamint erkölcsi, filozófiai kérdés, amely egyben talán az unió egyik legnagyobb válsága is megalakulása óta.

A szakértő szerint a magyar kormány helyes stratégiát választott, amikor a migráció problémájára nem érzelmi alapú, hanem az ország érdekeit szem előtt tartó megoldásokat javasolt. Lánczi András a kormány sikerének nevezte, hogy éjjel Brüsszelben kiderült, Magyarország külön elbírálást kap a migránsok elbírálásában.

Schőberl Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) főigazgatója szintén Magyarország sikerének nevezte, hogy az európai közvélemény immáron tudja, hogy Magyarországra nagyobb migrációs nyomás nehezedik, mint a mediterrán térség egyes országaira.