Sri Chinmoy festményei, fotók és aforizmák és idézetek a boldogságról.
Nézz be, és vidd haza a hangulatot!

Kiállítás helyszíne: Fehér Ló Közösségi Ház, Mosonmagyaróvár, Szent István Király út 140.

Látogatható: Szeptember 12-30., nyitvatartási időben

Koncerttel és Gunagriha előadásával egybekötött megnyitó:
2016. szeptember 11. vasárnap 16:00-18:00

A kiállítás ideje alatt díjtalan meditációs tanfolyamra várjuk az érdeklődőket.
Időpontok: szeptember 12., 19., 26. hétfő 18:00, október 1. szombat 16:00 (nem a kiállítóteremben lesz, érdeklődni a portán lehet.)

A kiállítás azt kívánja bebizonyítani, hogy minden emberben megvan a képesség a boldogabb életre, és rajtunk múlik teszünk-e érte. A boldogság tanulható, a boldog élet nem szerencse kérdése, hanem attól függ, hogyan állunk az élethez, hogyan bánunk önmagunkkal, másokkal és az élethelyzeteinkkel. A kiállítás arra kíván inspirálni, hogy tegyünk egy lépést egy boldogabb életért.

„Minden nap egyetlen tanulnivalónk van:
Hogyan legyünk őszintén boldogok.” (Sri Chinmoy)

Sri Chinmoy Forrásművészetéről

Sri Chinmoy festészetét a “Jharna-Kala” névvel illeti, ami bengáli nyelven “forrás-művészetet” jelent, a belső alkotóforrásból áradó művészetre utalva. Sri Chinmoy több mint 150.000 festményéből és közel tizenhatmillió madárrajzából világszerte állítottak ki válogatásokat többek között olyan neves helyeken, mint a párizsi Louvre, az ENSZ New York-i székháza, a Carnegie Hall, a John F. Kennedy nemzetközi repülőtér, a Harvard Egyetem, a római Il Saggiatore, a bécsi Künstlerhaus.
Sri Chinmoy művészete azoknak az érzékelhető transzcendentális élményeknek a sokasága, amelyek valamennyiünkben ott rejlenek. A mester a kontemplatív művészetek világába nyújt betekintést. Kreativitásának forrása a meditáció. Amikor az elme csendes, a szív ereje és békéje hozzáférhetővé válik, a művész eszközzé lesz, és felszínre kerülnek a mélyben megélt tartalmak. Szavaival élve ilyenkor “nincs elme, nincs forma”.
A Forrás-művészet akkor élvezhető a legteljesebben, ha a néző egy helyen (egy alkalommal) sok-sok képet láthat. A festmények formáit és ritmusát követve ráhangolódhatunk az alkotó megélt lelkiállapotaira. A festmények így saját elmélyülésünket segíthetik.

Sri Chinmoy vallomása saját művészetéről:

„Úgy érzem, hogy amikor az emberek a munkáimat nézik, és békére lelnek bennük, ez segít nekik, hogy saját lelkük tulajdonságait felszínre hozhassák, megnövelve ezzel önnön bölcsességüket és boldogságukat.”

„Próbálom szívem fogékony eszközzé tenni, hogy a Legnagyobb Művész, Isten festhesse képeit bennem és általam. Én egy golyóstoll vagyok, amivel valaki ír valamit. Valaki cselekszik bennem és általam.”

„Általában, mikor rajzolok, igyekszem kontemplatív hangulatba kerülni. Amikor rajzolok, egyáltalán nem használom az elmém, mivel a gondolkodás folyamata megkötöz minket. Semmi nincs a fejemben, igyekszem olyan üresen és nyugodtan tartani az elmém, amennyire csak lehet. A külső elme olyan, mint a tenger felszíne. A felszínen a tenger csupa hullám és hab, csupa nyugtalanság. De amikor mélyére merülünk, ugyanez a tenger csupa béke, nyugalom és csend, és itt megleljük az alkotás forrását.”

„Művészetem nem művészet lelkem ragyogása nélkül.
Művészetem nem művészet szívem tisztasága nélkül.
Művészetem nem művészet elmém egyszerűsége nélkül.
Művészetem nem akar ahhoz a nézethez csatlakozni, hogy boldogtalanság vezérli a világot.”

Sri Chinmoy a boldogságról:

“A boldogság
Nem szerencse kérdése.
A boldogságot
Imánkkal és meditációnkkal
Ki kell fejlesztenünk.”

“Ne ítélj meg semmit!
Boldog leszel.
Bocsáss meg mindent!
Boldogabb leszel.
Szeress mindent!
A legboldogabb leszel.”

“A boldogság velünk született jogunk,
Csak el kell ezt hinnünk.”