Hírek
2010. Március 22. 08:02, hétfő |
Helyi
Forrás: Nyugathír
Bős-Nagymaros: Európai Bírósághoz fordulnának a civil szervezetek
Az Európai Bírósághoz fordulna a Szigetköz vízpótlása érdekében a Duna Charta és Védegylet, mivel véleményük szerint e bíróságnak erősebb jogosítványai vannak, mint a kérdésben 1997-ben már ítéletet hozó hágai Nemzetközi Bír
A civilek emlékeztetnek: Szlovákia 1992 óta folyamatosan eltereli a Duna vízhozamának túlnyomó részét, amely nem csak pusztulásra ítéli a felbecsülhetetlen értékű Szigetközt, de veszélyezteti az alatta lévő óriási ivóvízkincset is.
"A hágai ítélet végrehajtása 13 éve húzódik a szlovák fél rosszhiszeműsége, és a magyar fél erélytelen hozzáállása miatt. Ezzel Szlovákia jól jár, Magyarország viszont súlyos károkat szenved" - húzzák alá a közleményben.
A szervezetek szerint a magyar érdekek szerinti megoldást legnagyobb eséllyel a hágai bíróságnál több eszközzel rendelkező Európai Bíróságnak a bevonása segíthetné elő, amire éppen a két ország uniós tagsága ad lehetőséget. Ha ez sikerül, akkor a következő kormányzati ciklus második felében megindulhat a szigetközi Duna-szakasz és a mellékágak régóta várt újjáélesztése - vélekednek.
A Duna Charta és Védegylet szerint az európai közösségi jog két joganyaga is irányadó a magyar-szlovák jogvitában: az EU Víz Keretirányelve, valamint a határokat átlépő vízfolyások és a nemzetközi tavak védelméről, azok méltányos és ésszerű használatáról szóló Helsinki Egyezmény, mely az Európai Bíróság joggyakorlata szerint közösségi jognak számit.
A közelmúltban a szlovák félnek átadott aggályos minisztériumi munkaanyagról a két szervezet leszögezi: "a legújabb botrány Duna-ügyben jól mutatja, hogy a magyar tárgyalódelegáció képtelen elérni a hágai ítélet szerint a Dunába járó vízmennyiség visszaszerzését, ehelyett Szlovákia érdekeinek kedvező, drága és káros műszaki megoldásokat javasol".
A hágai Nemzetközi Bíróság 1997-es ítélete szerint a Duna elterelése Szlovákia részéről és a vízlépcsőszerződés felmondása Magyarország részéről egyaránt jogtalan cselekmény volt. Az ítélettel Szlovákiának tudomásul kellett vennie, hogy a nagymarosi vízlépcső már nem épül meg, Magyarországnak pedig azt, hogy a bősi erőmű továbbra is működik. Mindkét félnek kártérítést kellene fizetnie a másiknak, az indoklásban azonban annak lehetőségét sugallták, hogy a két ország alkalmazzon "nullamegoldást", azaz mondjon le a másikkal szembeni követeléseiről.
"A hágai ítélet végrehajtása 13 éve húzódik a szlovák fél rosszhiszeműsége, és a magyar fél erélytelen hozzáállása miatt. Ezzel Szlovákia jól jár, Magyarország viszont súlyos károkat szenved" - húzzák alá a közleményben.
A szervezetek szerint a magyar érdekek szerinti megoldást legnagyobb eséllyel a hágai bíróságnál több eszközzel rendelkező Európai Bíróságnak a bevonása segíthetné elő, amire éppen a két ország uniós tagsága ad lehetőséget. Ha ez sikerül, akkor a következő kormányzati ciklus második felében megindulhat a szigetközi Duna-szakasz és a mellékágak régóta várt újjáélesztése - vélekednek.
A Duna Charta és Védegylet szerint az európai közösségi jog két joganyaga is irányadó a magyar-szlovák jogvitában: az EU Víz Keretirányelve, valamint a határokat átlépő vízfolyások és a nemzetközi tavak védelméről, azok méltányos és ésszerű használatáról szóló Helsinki Egyezmény, mely az Európai Bíróság joggyakorlata szerint közösségi jognak számit.
A közelmúltban a szlovák félnek átadott aggályos minisztériumi munkaanyagról a két szervezet leszögezi: "a legújabb botrány Duna-ügyben jól mutatja, hogy a magyar tárgyalódelegáció képtelen elérni a hágai ítélet szerint a Dunába járó vízmennyiség visszaszerzését, ehelyett Szlovákia érdekeinek kedvező, drága és káros műszaki megoldásokat javasol".
A hágai Nemzetközi Bíróság 1997-es ítélete szerint a Duna elterelése Szlovákia részéről és a vízlépcsőszerződés felmondása Magyarország részéről egyaránt jogtalan cselekmény volt. Az ítélettel Szlovákiának tudomásul kellett vennie, hogy a nagymarosi vízlépcső már nem épül meg, Magyarországnak pedig azt, hogy a bősi erőmű továbbra is működik. Mindkét félnek kártérítést kellene fizetnie a másiknak, az indoklásban azonban annak lehetőségét sugallták, hogy a két ország alkalmazzon "nullamegoldást", azaz mondjon le a másikkal szembeni követeléseiről.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 26. 14:16, kedd | Helyi
Festménykiállítás a Huszár Gál Városi Könyvtárban
Bódi Ferenc Attila és Wolf Zsuzsanna festményeiből nyílik kiállítás a Huszár Gál Városi Könyvtár emeleti kiállítóterében december 4-én, szerdán 17 órakor.
2024. November 21. 10:43, csütörtök | Helyi
Frühwirth Ildikó – Családi ünnepek kézikönyve
Frühwirth Ildikó Családi ünnepek kézikönyve című kötetének bemutatóján vehetnek részt az érdeklődők a Huszár Gál Városi Könyvtár rendezvénytermében november 26-án, kedden 17 órától.
2024. November 04. 14:07, hétfő | Helyi
K&H: indul a „pénztanárok” versenye
a TikTokon csapnak össze egymással a pedagógusok