A könyvvizsgálóknak nincs nyomozati jogkörük, nem hallgathatnak le telefonokat és azért nem tárhatják fel a visszaéléseket, mert nem ez a feladatuk - erről beszélt Lukács János a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke a Heti Válasz csütörtökön megjelent számában.

"Egy könyvvizsgáló nem állíthatja azt, hogy őt lehetetlen becsapni, kijátszani, átejteni, hogy a bűnelkövetőket tetten éri, a csalókat leleplezi, a sikkasztást pedig felgöngyölíti, mert nem nyomozó" - mondta. A könyvvizsgálat során még a véletlen hiba feltárásának is nagyobb a valószínűsége, mint a szándékos csalásénak, hiszen az elkövetők éppen arra törekszenek hogy ezeket gondosan elrejtsék - mondta a lapnak Lukács János.
A könyvvizsgáló a könyvelés helyességét nézi, azt, hogy a könyvelő jól értelmezte-e a számviteli szabályokat, megfelelően értékelte-e a vagyonelemeket és jól számolta-e ki az adókat - magyarázta az elnök.
Lukács János elfogadhatatlannak nevezte, hogy az új törvény alapján akkor is zárolni lehet majd a könyvvizsgálók vagyonát, ha nem is vettek részt a bűncselekmény elkövetésében és nem is származott vagyonnövekményük abból. A kamara ezért fordult a köztársasági elnökhöz, hogy kérje az alkotmánybíróság véleményét a brókerbotrány áldozatainak kártalanítására vonatkozó törvényről.
Az elnök elismerte, hogy a szakmai felelősségbiztosítás jelenlegi ötmillió forintos értékhatára alacsony és legalább 30 millióra kellene emelni, sőt a közérdeklődésre számot tartó cégek könyvvizsgálóinál akár az egymilliárdos értékhatár is elképzelhető. Hozzátette, hogy a biztosító csak akkor fizet, ha a könyvvizsgáló gondatlanságból követ el hibát, szándékos károkozás esetén viszont nem. Megjegyezte, hogy eddig nem volt még példa arra, hogy a könyvvizsgáló helyett a biztosítónak kellett volna helytállnia.
Lukács János az interjúban azt is hangsúlyozta, hogy a kamara 17 éves történetében egyetlen tagjának sem volt még büntetőügye.