Geológusok felfedezése szerint Izland egyik óriási kanyonja évezredekkel ezelőtt mindössze néhány napig tartó, erőteljes árvizek hatására alakult ki.

A Jökulsárgljúfur kanyon 28 kilométer hosszan nyúlik el Izlandon, helyenként a 100 méteres mélységet is eléri és Európa egyik legnagyobb vízesésének ad otthont.
A kanyon falát alkotó kőzet kémiai elemzésével a kutatók létrehozták az idővonalat, amely megmutatja a kanyonnak az idők során bekövetkezett változásait. Ennek alapján a szakértők megállapították, hogy a legtöbb változás három rövid, de kemény periódus alatt történt. A három meghatározó vízözön két-, öt- és kilencezer éve következett be, évezredek viszonylag békés időszaka választja el őket egymástól - írja a BBC News.
A szakértők szerint az új ismeretek megmutatják, milyen fontos szerepet játszanak a rövid, de földtörténeti jelentőségű, kataklizmatikus események a tájak formálódásában. Eredményeiket az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) mutatták be.
"Úgy tekintünk a természeti környezetre, mint amely több ezer éven keresztül alakult ki, de néha nagyon hirtelen formálódott. Azzal, hogy betekintettünk Izland egyik varázslatos vidékének titkába, jobban megérthetjük ezeket a folyamatokat" - fogalmazott Edwin Baynes, az Edinburghi Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik fő szerzője.
Az eróziós idővonal felállításakor Baynes és kollégái azt a tényt használták fel, hogy a Föld felszínén lévő atomokat kozmikus sugarak bombázzák. Az ebből származó, úgynevezett kozmogén izotópok koncentrációja alapján kalkulálták ki a geológusok, milyen hosszú ideje van kitéve az adott kőzet az atmoszféra hatásainak.
A kanyon történetét viharos áradások alakították, melyeket az Izland legnagyobb jégtakarója alatt megbújó vulkánok indítottak el. A vulkánok kitörései hatalmas mennyiségű vizet szabadítottak fel a gleccserekből. Ha az áradó víz elért egy bizonyos szintet, hatalmas, eredetileg a hűlő láva által formált bazaltszikla-darabokat bontott fel és szállított el. Ezek az óriási sziklák képezik a kanyon számos vízesése, például az 54 méteres Dettifoss alapját is.
A szakértők szerint eredményeik nemcsak a Föld, hanem más égitestek felszínének tanulmányozása esetében is felhívják a figyelmet a gyors változások hatásainak fontosságára.