Kidolgozta és átadta az igazságügyi tárcának a családi csődvédelemről szóló törvényjavaslatot a KDNP. Az Igazságügyi Minisztérium várhatóan tavasszal dolgozza ki a végleges törvénytervezetet, ezután kerülhet a parlament elé. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke szerint az egyeztetéseket követően 2016 elejétől léphetne életbe a jogszabály.

A kereszténydemokraták javaslata azokon segítene, akik adósságspirálba kerültek, hiába törlesztik rendszeresen a tartozásaikat, azokat még nyugdíjas korukra sem fogják visszafizetni, az esetleges bankkártya- áru- vagy fogyasztási hitel, illetve rezsi- és közüzemi díjtartozásuk miatt szinte reménytelen helyzetbe kerültek - mondta el az M1 Az Este műsorában az államtitkár.

A KDNP javaslata szerint a leginkább rászorulók megszabadulhatnának az adósságuk egy részétől. Aki bajba kerül, annak tanácsadók is segítenének, például abban, hogy hogyan osszák be jobban a jövedelmüket. A családi csődvédelem elsősorban azoknak jelentene segítséget, akiknek néhány millió forintnyi hitelük van, ám a tartozás mértéke meghaladja a vagyonukat és a várható jövedelmüket - hangsúlyozta a politikus.

Rétvári Bence elmondta: elképzeléseik szerint az állam is átvállalna bizonyos terheket, de az adósokat is terhelnék a költségek és a hitelezőknek is le kellene mondaniuk követeléseik egy részéről. Ezzel azonban minden szereplő számára jobb helyzet alakulna ki, hiszen újra a nulláról indulhatna az is, akinek negatív vagyona van, és kapna egy második esélyt, ha hosszabb ideig - akár 5-10 évig - együttműködik, és emellett szerényen, beosztással él. Ebben egy szakértőkből álló csapat segítené a családok gazdálkodását. Pénzügyi tervet állítanának össze, majd megállapodnának a hitelezőkkel az adósság egy részének elengedéséről is - ismertette a tervezetet a politikus.

Az államtitkár elmondta: ma már gyakorlat, hogy a hitelezők 20-30-40 százalékos értéken eladják faktoring cégeknek a behajthatatlan hiteleket, a cégek pedig az adósság 100 százalékát követelik a családoktól. A KDNP úgy gondolja, hogy ha már úgy is leírta a hitelező az adósság 60-70-80 százalékát, akkor rendezze a viszonyokat magával az adóssal, hiszen mindenkinek rossz egy függőben lévő, bizonytalan helyzet. Ebbe a körbe szeretnék valamilyen mértékben bevonni a rezsitartozásokat, vagyis a közüzemi cégeket is.

A családi csődvédelem teljesen önkéntes vállaláson alapul, senkit sem köteleznének rá. Aki viszont vállalja, annak hosszú távon be kellene tartania a szabályokat, és együtt kellene működnie a családi csődgondnokokkal. Ha nem, akkor megszűnik a védelem, és újra megjelennek a végrehajtók - hangsúlyozta Rétvári Bence.