A nyomozási határidők csökkentése, az eljárások ésszerű időn belül történő befejezése mellett a bűncselekmények sértettjeinek segítése és a gyermekbarát kihallgatás lehetősége is kiemelt szerepet kaphat az új büntetőeljárási törvény tervezetében, amit akár már jövőre elfogadhat az Országgyűlés.

Jövőre elkészülhet az új büntetőeljárási törvény koncepciója is az új büntető törvénykönyv és büntetés-végrehajtási törvény elfogadása után, és ezzel lezárulhat a kormány büntetőjogi reformja – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a reform végrehajtásával megbízott miniszteri biztos. Miskolczi Barna szerint a készülő törvényt akár már jövőre elfogadhatják, ami így 2017 végén hatályba is léphet. Mint mondta, a koncepcióban kiemelt szerep jut a jogi korszerűségnek, és az eljárások ésszerű időn belül történő befejezésének. Utóbbiról szólva elmondta, felül kell vizsgálni a nyomozati határidőket, s ahol szükséges és lehetséges, csökkenteni azokat.

Miskolczi Barna kiemelte, a büntető eljárásjog eddig elsődlegesen a bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonására koncentrált, azonban az új tervezetben nagyobb hangsúlyt helyeznének a sértettek jogaira és igényeire is. Bizonyos speciális sértetti csoportok, például a gyermekek esetében garanciákat építenének a törvénybe, hogy minél kisebb mértékben érhesse kár a kiskorúakat. A biztos ezzel kapcsolatban megemlítette a gyermekbarát kihallgatás lehetőségét. Kiemelt figyelmet kaphat a fogyatékos sértettek speciális kihallgatása is.

A szakember beszélt a bűncselekmények során okozott vagyoni károk megtérítésének lehetőségéről is. A tervek szerint ugyanis az elkövetők vagyonának felderítésére is összpontosítana a törvény. Erősítenék a kártérítéshez szükséges vagyonvisszaszerzés lehetőségét, például külföldi bankszámlák és egyéb vagyonok felderítését – mondta a biztos.

Szavaiból kiderült az is, a XXI. század technológiai fejlettsége alapján megteremtenék a lehetőségét, hogy infokommunikációs eszközöket lehessen alkalmazni a büntetőeljárások során. Példaként említette az elektronikus aláírást, valamint azt is, hogy bizonyos jogi garanciák mellett a már elítélt rabokat – a börtönből történő kiszállításuk helyett – a büntetés-végrehajtási intézményekben is meg lehessen hallgatni technikai eszközök segítségével.

A tervezet szerint nem kizárt, hogy részben kivezethetik az ülnöki rendszert a büntetőeljárásokból, ami a rendszerváltozás előtti időszakban vált az igazságszolgáltatás részévé, mint társadalmi kontroll. A civil, „laikus” résztvevő szerepe speciális területekre korlátozódhat, így például katona vagy pedagógus lehetne ülnök, saját területének megfelelő perekben lehetne szükség rá az eljárás résztvevőjeként.