Az árfolyamgát konstrukcióhoz csatlakozó devizahitel adósok már a szeptemberi törlesztő részletet a rögzített árfolyamon fizethetik - jelentette be Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára pénteken, az első napon, amikor az ügyfelek már beadhatták a bankoknál igényüket erre a törlesztési könnyítésre.

A Magyar Bankszövetség felhívta a figyelmet arra, hogy minden szereplőnek együtt kell működnie, senki nem vállalhatja egyedül a terheket. A felügyelet szeretné megvédeni a devizahiteleseket az előtörlesztés árfolyamkockázatától.

A jogszabályi előírásoknak megfelelő lakásfedezetes devizaalapú hitellel rendelkezők péntektől kérhetik írásban bankjuktól a törlesztési árfolyam rögzítését, ami azt jelenti, hogy 2014. december 31-ig a svájci frank hitelekét 180, az euróalapú hitelekét 250, a japán jen alapúakét pedig 100 jen/200 forint fix árfolyammal számítják.

Az árfolyamgát konstrukciót a vonatkozó törvény szerint augusztus 12. és december 31. között választhatják a jogszabálynak megfelelő devizahitelesek, de a helyettes államtitkár szerint, ha extrém helyzet alakulna ki, mód lesz a határidő változtatására.

Mint Nátrán Roland pénteken bejelentette, a szeptemberi törlesztő részletet már a rögzített árfolyamon lehet fizetni. A törvény szerint csak a bejelentkezés utáni második törlesztő részletet kellene a rögzített árfolyammal számolni, a kormány azonban indokoltnak látja a szeptemberi alkalmazást. Nátrán Roland szerint ennek technikai lebonyolítása nem okozhat problémát. Elmondta, több bankkal egyeztettek, amelyek erre nyitottak voltak.

Az árfolyamrögzítés időszaka 36 hónapig, 2014. december 31-ig tart. Ezt követően 15 százaléknál nagyobb mértékben nem emelkedhetnek a törlesztő részletek, amit a futamidő megnyújtásával érnek el, ezt hamarosan jogszabály rögzíti. Ha egy háztartás 2015-ben kedvezőbb helyzetben lesz, nagyobb ütemben is törleszthet. Az árfolyamrögzítés időszakában is lehetőség lesz az előtörlesztésre, ekkor a devizatartozást kell előbb törleszteni, s csak utána a gyűjtőszámlán lévő tartozást.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: szerencsés helyzetben a gyűjtőszámla egyenlege akár nulla is lehet. Mint elmondta, azért is határoztak meg három évet az árfolyamrögzítésre, mert ennyi idő alatt az ellentétes irányú mozgások képesek egymást kiegyensúlyozni. A konstrukció célja az volt, hogy az extrém változásokat "kisimítsa". Nátrán Roland célszerűnek tartja, hogy aki bajban van, minél hamarabb belépjen a programba. A bankok és a közjegyzők egyaránt felkészültek, ezért az ügyintézésben nem számítanak fennakadásra.

A Magyar Bankszövetség pénteken kiadott közleményében egyebek mellett arra figyelmezetett, hogy a jelzáloghitel-problémák megoldásában érdekelt három szereplőnek - a hitelfelvevőknek, a bankoknak és a kormányzatnak - szorosan együtt kell működniük. Ma egyik szereplő sincs abban a helyzetben, hogy a válság következményeit egyedül magára vegye, a felvett és elköltött hiteleket a mindenkor hatályos szerződések szerint vissza kell fizetni - hangsúlyozta.

A bankszektor például a pénteken induló árfolyamrögzítéses otthonvédelmi konstrukciónál felvállalta a hitelmódosítás rendszerátállási és banki adminisztrációs költségeit, fizeti az állami garancia díját, valamint a gyűjtőszámlahitelhez forrást biztosít, továbbá 3 évig saját költség és díj felszámítása nélkül finanszírozza azt - emlékeztetett.

A bankszövetség vezetői azt tanácsolják, hogy mindenki tájékozódjon, keresse fel bankfiókját, és konzultáljon a hitelezési tanácsadójával, majd ezt követően hozza meg döntését. Felidézi, hogy a pénteken életbe lépett árfolyamrögzítéses otthonvédő program alkalmazását a 2011. évi LXXV. törvény szabályozza, s a törvény 1. paragrafusának 2/a. pontja alapján az ügyfelek az árfolyamrögzítés előnyeit leghamarabb a szerződéskötést követő második havi törlesztőrészlettől élvezhetik.

A bankokat egyelőre nem rohamozták meg a devizahiteles ügyfelek, hogy jelentkezzenek az otthonvédelmi programba, annak ellenére, hogy számos banknál már pénteken is meghosszabbított nyitva tartással várták az ügyfeleket. Ebben szerepe lehet annak is, hogy a keddi 273,43 forintos csúcs óta jelentősen gyengült a svájci frank, péntek délután négykor 248,78 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben. A forint azonban péntek délután még mindig 38,21 százalékkal állt gyengébben a frankhitelek rögzített törlesztési árfolyamánál.

Az otthonvédelmi akciótervnek az árfolyamgát csupán az egyik eleme. Az öt pillérből álló terv további részei: az árfolyamvédelem bevezetése a havi törlesztő részletek meghatározására, a kamattámogatási rendszer, a Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállítása, a kilakoltatási moratórium feloldása kvótarendszerrel és a deviza alapú jelzáloghitelezés újbóli engedélyezése. A kormány által készített jelentés szerint az akcióterv 2011-2014. kötött összesen 40-45 milliárd forintba kerül, ebből 20 milliárd forintot jövőre kell kifizetnie az államnak.

A PSZÁF újabb lépéseket tett a devizahitelesek védelmében, törvénymódosítást kezdeményez és - egy konkrét fogyasztói beadvány kapcsán - fogyasztóvédelmi eljárást indít a devizaalapú hitelek előtörlesztése kapcsán az ügyfelekre háruló árfolyamkockázatra vonatkozóan. Amennyiben az ügyfél az előtörlesztés és a kapcsolódó költségek forintban kifejezett összegét a kapott határidőig befizeti, a pénzügyi intézmény a későbbiekben az előtörlesztés elszámolása során az elszámolási árfolyamot az ügyfél számára kedvezőtlenül nem változtathatja, további költségeket nem számíthat fel, végtörlesztés esetén azt elfogadottként kell kezelnie.

A PSZÁF kezdeményezi, hogy a hitelintézetek e gyakorlatot már a törvénymódosítást megelőzően önkéntesen alkalmazzák.