Mindez úgy történt, hogy az Ujhelyi Imre Általános Iskola 7. c osztálya Czifrik Balázs magyar- és drámatanár vezetésével különleges drámaórát tartott a sét utcában.
Az esemény a Magyar Drámapedagógiai Társaság Dráma (helyzet) van! országos szervezésű dramatikus nevelési hetének része. A programsorozat célja, hogy felmutassa a gyerekekkel, fiatalokkal, felnőttekkel folytatott dramatikus tevékenységek sokféleségét, népszerűsítse a drámapedagógia módszereit és felhívja a figyelmet az e téren tevékenykedő szakemberek, csoportok munkájára, eredményeire.

A programsorozattal a szervezők szeretnék megmutatni – többek között – az új Nemzeti Alaptanterv tervezőinek és a döntéshozóknak is, hogy a drámás tevékenységeknek milyen nagy jelentősége, súlya és helye van az oktatási, nevelési, kulturális és művészeti feladatok rendszerében. A sorozatba a mosonmagyaróvári Ujhelyi Általános Iskola idén először kapcsolódott be.

- A 7.c az Ujhelyi Iskolában már második éve drámázik, így ők tapasztalt játékosoknak nevezhetők. Iskolánkban az 5. évfolyam része a drámaóra, a felsőbb évfolyamok szakkör keretében játszhatnak tovább – mondta el Czifrik Balázs.
Az ujhelyisek Török László Maradjatok távol! című drámaórájának adaptációját játszották el. A központi téma a látszat és valóság viszonyát, a külsőségek alapján született előítéletekről adott tapasztalatot a gyerekeknek. „Ezek a foglalkozások azért fontosak – hangsúlyozta Czifrik Balázs -, mert a gyerekek nem a tankönyvekből, hanem saját élményeken keresztül élhetnek meg döntési helyzeteket, juthatnak olyan felismerésekhez, amelyek elengedhetetlenek a kiegyensúlyozott, emberi és nem tárgyi értékeket középpontba helyező felnőtt élethez.”

És hogy mi kell egy drámaórához? Egy üres tér és végtelen fantázia. Így történhetett meg, hogy a Magyar utcai játszótér sakkasztalaiból tengerparti kilátó, a fűből tenger lett, a szürke térkő pedig vakító fehér tengerparti homokká szelídült.