- Kezdjük talán ezt a beszélgetést egy személyesebb jellegű kérdéssel. Több éves önkormányzati tevékenység után, tavaly decemberben kapta élete talán legkomolyabb megbízatását, hiszen ekkor nevezték ki az alakuló Kormányhivatal vezetőjévé. Meglepte a felkérés?

- Tulajdonképpen nem, hiszen már korábban volt tudomásom arról, hogy én is „benne vagyok a kalapban”, így lélekben fel tudtam készülni a feladatra. Nyár óta négy jelölt neve is ismeretes volt, a végleges döntés azonban csak decemberben született meg. Érdekesség, hogy a kiválasztott kormánymegbízottak közül mindössze hatan nem vagyunk egy személyben országgyűlési képviselők is.

- Ez előny, vagy inkább hátrány?

- Szerintem inkább előny, hiszen mi is megkapjuk ugyanazokat az információkat, mint az országgyűlési képviselő kollégák, így hátrányba semmiképpen nem kerülhetünk, ám nekünk csak ezzel a feladattal kell foglalkoznunk, csak erre kell összpontosítani a figyelmünket.

- Térjünk vissza picit a kihívásra. Széles Sándorról tudvalévő, hogy akár polgármesterként, akár társadalmi egyesületi elnökként nem hátrált meg a feladatoktól. Ebből a szempontból mit jelent az új megbízatás?

- Valóban igaz, hogy életem legkomolyabb kihívása előtt állok. A Szigetköz- Felső-Duna-Mente Térségi Fejlesztési Tanács alelnökeként, vagy éppen a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagjaként mindig ott voltam a „frontvonalban”, és most sincs ez másként. Most a régóta gondokkal küszködő közigazgatás racionalizálásában kell részt vennem és ennek nagyon örülök. Ez egy komplex feladat, az ésszerűsítést meg kell oldanunk, mind humánpolitikai, mind informatikai, mind gazdasági kérdésekben.

- A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének legutóbbi győri ülésén egy raklaphoz hasonlította a közigazgatást.

- Valóban így van. A közigazgatás ugyanis egy nehéz, de viszonylag egyszerű eszköz, tehát a raklaphoz hasonlatos. Ám ez Magyarországon nem így van. 18 ezer különféle jogszabály irányítja a rendszert, amit rettenetesen drágává és átláthatatlanná teszi. Az a kormányzat célja, hogy ezt a túlszabályozottságot megszüntesse, és kialakítson egy olcsóbb, hozzáférhetőbb, ügyfélközpontú közigazgatást.

- Ennek első lépése az integrált Kormányhivatal létrehozása volt.

- Így van, január elsejével 17 államigazgatási szerv került be az integrált rendszerbe, ezekben egységes jogi-, gazdasági-, humánpolitikai irányítást, kommunikációs és informatikai rendszert és nem utolsósorban egységes ügyfélfogadási rendszert hoztunk létre. Ez azonban csak az első lépés, a távlati tervekben szerepel a járási rendszer kiépítése, amivel még hatékonyabbá tudjuk tenni az igazgatási rendszert. Erre a struktúrára remek mintát találhatunk Európa szerte, gondoljunk csak például a német tartományi közigazgatás szervezetére.

A kormányablakok az egyablakos ügyintézés modelljei

- Az új rendszer egyik alapeleme a Kormányablak. Közel másfél hónapja működnek. Milyen tapasztalatokat sikerült szerezniük?

- A várt eredményeket hozta a két megyei Kormányablak. Azt azonban ki kell hangsúlyozni, hogy ezek még csak a modelljei az egyablakos ügyintézésnek. Jelenleg 29 ügykörben járnak el a kollégák, ezt a jövőben bővíteni fogjuk. A megyében jelenleg még párhuzamosan folyik az ügyintézés, hiszen több hivatalnál megmaradt az ügyfélkapcsolati iroda, ezek fokozatos átszervezése is a feladatunk lesz. Véleményem szerint a Kormányablak alkalmas hely arra, hogy az ügyintézőink, akár kritikus helyzetekben is, megfelelő tapasztalathoz jussanak. Nem tagadom, ez olykor „mélyvíz” lehet számukra, azonban a jövő közigazgatásának alapvető követelménye.

- A győri Kormányablak közel 800 ügyfelet fogadott az elmúlt időszakban. Ez országosan milyen eredménynek számít?

- Abszolút közepes értéknek mondható országos szinten, vannak olyan egységek ahol nagyobb ügyfélforgalmat tapasztaltak, de ennek inkább az a magyarázata, hogy ott a Kormányablakot a Nyugdíjbiztosítási Intézet ügyfélszolgálatán alakították ki, és ott mostanság nagyobb volt a forgalom. Megyei szinten, Sopronban tapasztalhattunk egy ügyintézőre jutó magasabb ügyszámot, ez is annak köszönhető, hogy a városban sok ügyfélkapcsolati pont megszűnt januárban, az ügyfelek pedig a Kormányablakot keresték fel a problémáikkal.

- Hogyan tovább?

- A következő 3 hónapban három új ügykörrel bővítjük a tevékenységünket a Kormányablakban. A Kormányhivatal feladatait azonban még nem látjuk pontosan, hiszen nagyon sok plusz feladatot kapunk. Ilyen például a belvízi helyzet kezelése, ami vélhetően komoly kihívás elé állítja majd az apparátust. Nehéz feladat lesz az összevont intézmények egységes gazdasági struktúrájának kialakítása is, hiszen korábban az integrálódott szervezetek mindegyike önálló gazdasági szervként működött, így ezen a téren hiányossággal kell megbírkóznunk. Előzetesen már annyit megtettünk, hogy minden dolgozót 100 százalékos szintre helyeztünk, ez azt jelenti, hogy az úgynevezett béreltérítéseket megvontuk. Jelenleg azt vizsgáljuk, hogy az adóváltozások miatt ér-e kár valakit, ha igen akkor azt a vonatkozó jogszabályok szerint kompenzálni fogjuk.

Garamvölgyi Imre