- tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága pénteken az MTI-t. Furák József, a klinika mellkassebészeti osztályának vezetője kifejtette, a széles körben alkalmazott gépi lélegeztetéses tüdőműtétek évtizedek óta úgy zajlanak, hogy az operált tüdőfelet kikapcsolják a légcseréből, a másik oldalon pedig a lélegeztetőgép teszi lehetővé a ventillációt. Ez a módszer azonban jelentős károsodást okoz a tüdő szerkezetében, lényegesen rontja az immunválaszt, illetve gyulladásos válaszreakciókat indít el a szervezetben. Ezeket a komoly károsodásokat és az ezzel járó szövődményeket, valamint a műtét utáni lassabb felépülést szerették volna régóta elkerülni, vagy legalább csökkenteni a szakértők.

Erre kiválóan alkalmas a spontán légzéses tüdőműtét, amit Szegeden évek óta sikerrel végeznek, de az eljárás bizonyos társbetegségekkel küzdő pácienseknél nem alkalmazható, széles körű elterjedését pedig akadályozza, hogy a komplikációk esetén szükséges légútbiztosítás csak nehezen és hosszabb idő alatt végezhető el.

A főorvos közölte, az új eljárásnál kombinálták a két módszer előnyeit: a spontán légzést a légútba helyezett tubussal biztosítják, amit a köhögési inger kikapcsolása tesz lehetővé a bolygóideg érzéstelenítésével.

Szabó Zsolt, az eljárás kidolgozásában részvevő aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos közlése szerint az új módszer már a tüdőműtétre szoruló páciensek 90-95 százalékánál alkalmazható. Az eddig így ellátott csaknem száz beteg átlagos ápolási ideje a korábbi hétről kettő-három napra csökkent. A páciensek a beavatkozást követően néhány órával már teljes értékű fizioterápiás munkát tudnak végezni - fűzte hozzá.