Németh József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság megbízott igazgatója azt mondja, mindez a kevés csapadék mellett a Duna medersüllyedésének a következménye. Hozzátette, ez a jelenség azon a szakaszon is megfigyelhető, ahol már a teljes vízhozam rendelkezésre áll, kialakulása azonban a duzzasztókra vezethető vissza.

Az alábbiakban közöljük az ÉDUVIZIG szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményét.

"Igazgatóságunk kezelésében lévő folyókon, folyószakaszokon kialakult hidrológiai helyzetet döntően a vízgyűjtők megelőző és aktuális meteorológiai viszonyai határozzák meg. A Duna-vízgyűjtőt e tekintetben jól jellemzi az Ausztriában lehullott csapadékösszeg: 2011. évben a sokéves átlagnál 15%-kal kevesebb csapadékot mértek, a 2012-ben eddig eltelt időszak csapadékösszege pedig 10 %-kal kevesebb a sokéves átlagnál. Igazgatóságunk működési területén 2012. évben is folytatódott a jelentősen csapadékhiányos időszak, melynek előzménye a szélsőségesen száraz 2011. év volt. Jelentősebb változást az elmúlt hónap hozott: júliusban átlagosan 50 % körüli csapadéktöbblet alakult ki, amely a legtöbb helyen 20 % alá mérsékelte az elmúlt 12 hónapban mutatkozó hiányt, sőt a Fertő tó térségében meg is szüntette azt.

A Fertő tó vízszintje jelenleg 115,48 m(o)Af, amely 6 cm-rel magasabb a sokévi átlagnál. Ez a térségben hullott kiugróan sok júliusi csapadéknak is köszönhető. Jellemzésként: Fertőrákoson 234 mm-t, a sokéves átlag háromszorosát mértük 2012. július hónapban.

A Mosoni-Duna alsó szakaszának vízszintjét a Mosoni-Duna vízhozama és a befogadó Duna vízszintje együttesen határozzák meg. A Mosoni-Dunába Rajkánál betáplált vízhozam az előírttal közel megegyezően 30 m3/s. A betorkolló vízfolyások közül a Lajta és a Rábca vízhozama az időszaknak közel megfelelő értékű, a Rába jelenleg 15 m3/s-os vízhozama pedig a sokéves augusztusi érték 80 %-a. Bár ezek a vízhozamok alapvetően elmaradnak az átlagtól, nem tekinthetők kiugróan alacsonynak. Az alacsony Mosoni-Duna vízszintek kialakulásában ennek megfelelően elsősorban a dunai medersüllyedések következtében kialakuló alacsony dunai vízállások játszanak meghatározó szerepet. A Mosoni-Duna jellemző éves kisvízi vízszintjei közel 1 méterrel, éves középvizei több mint 1 méterrel csökkentek Győrnél az elmúlt 30 évben. A ma reggeli győri 84 cm-es vízállás az eddig mért legkisebb értéket 76 cm-rel haladja meg, az az elmúlt 20 év augusztusi átlagától pedig 60 cm-rel marad el.

A Duna vízhozama nem számít extrém kis értékűnek: jelenleg az időszaknak megfelelő átlag mintegy 60%-át teszi ki. Az alacsony vízszintek az átlagosnál kisebb vízhozamok mellett a medersüllyedés jelentős hatása miatt alakultak ki, azonban a vízszintek sem tekinthetők még extrém kis értékűnek, így azonnali beavatkozásra egyelőre nincs szükség a folyókon.

Vízkormányzással a hidrológiai helyzeten érdemileg változtatni nem lehet. A helyzet romlása esetén elsősorban hajózási korlátozásokra lehet számítani.

Németh József
mb. igazgató"