Városlista
2024. szeptember 13, péntek - Kornél

Hírek

2014. Július 06. 05:00, vasárnap | Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség

Elzáródó pénzcsapok

Elzáródó pénzcsapok

Régóta esedékes feladatot kaptak a bankok az Országgyűléstől: tisztességesen el kell számolniuk devizahiteles ügyfeleikkel. A következő hónapokban papírra kell vetniük, kinek mennyi pénz jár vissza. A pénzintézeteknek kilencven napjuk van arra, hogy meghatározzák, az árfolyamrés alkalmazásával mekkora összeget vettek ki az adósok zsebéből - írja a Magyar Nemzet.

Az állam kellő felhatalmazás alapján avatkozik be a magánjogi szerződésekbe, a probléma társadalmi mérete ezt indokolttá teszi. Ezt támasztja alá a Kúria legutóbbi állásfoglalása is. Tarthatatlanná vált az a helyzet, amelyben a bankok a lehetőségeikkel visszaélve egyoldalúan és folyamatosan emelték a kölcsönök kamatait és egyéb költségeit. A következmények a bíróságok működését is súlyosan nehezítették, miután a devizahitelek miatt kezdődött perek száma elérte az ötezret. Az új törvény, valamint az ősszel várható másik jogszabály vélhetően ezt is rendezi.

Érdemes felidézni a tegnapi voksolást, amely előtt a Demokratikus Koalíció jelezte: tartózkodnak az adósok megsegítését szolgáló javaslat elfogadásától. A párt szerint elfogadhatatlan, hogy az állam a szerződések rendezésének teljes költségét a bankrendszerre terhelje. Gyurcsányék szektájától nem meglepő a reakció. Főként annak ismeretében, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején 140-szeresére emelkedett a lakosság devizaadóssága, és félmillió család otthonára került jelzálog. Nem kell magyarázni, hogy ezek a politikai szereplők kiknek a pártján állnak.

A magyarországi álbaloldal egyre-másra azzal szembesül, hogy összedől az a rendszer, amelyet kormányzásaik idején építettek ki bizonyos külföldi nagyhatalmak és egyes nemzetközi multinacionális társaságok legnagyobb örömére. Szép lassan elzáródnak azok a csapok, amelyeken át ezermilliárdok áramlottak ki az országból. Amíg például a lakosság óriásit bukott az árfolyamveszteséggel, addig azon mások igen sokat nyertek. Így érthető, ha nem mindenki örül a devizahitelek forintosításának. Sokatmondó adat: a külföldi bankok magyarországi befektetései már 2003 és 2008 között 155 százalékos megtérülést mutattak. Úgy persze nem nehéz, ha nálunk magasabb kamatmarzsokat érvényesítenek, mint a nyugati országokban.

A másik fejőstehén a hazai energiaszektor volt, amelyet külföldi tulajdonba adtak. Monopóliumok jöttek létre, amelyeket a szocialisták garantált haszonnal szolgáltak ki. Így érhettük meg, hogy hazánkban magasabb lett a gáz és a villamos energia ára, mint Németországban, s többe került a telefon- és az internethasználat is. (Nem lepne meg, ha valamelyik nemzetközi multi üvegpalotájának egyik termét Horn Gyuláról nevezték volna el.) Az Orbán-kormány 2010-től ezt az állapotot kezdte átrendezni. Ezért indította el a rezsicsökkentést, és ezért kísérli meg a stratégiai ágazatok visszaszerzését. Szintén ebbe a sorba illeszkedik a devizahitelek kisöprése.

Nyilván csak az összeesküvés-elméletek hívei kapták fel a fejüket arra, hogy az Európai Bizottság minapi fenyegetése a túlzottdeficit-eljárással akkor érkezett meg, miután kiderült: a bankoknak rendezniük kell a számlát az adósokkal. A kormány a jövőben is számíthat támadásokra, miután sokak érdekeit sértette meg az intézkedéseivel. Ahhoz, hogy ne kerüljön vert helyzetbe, továbbra is kezében kell tartania a költségvetés gyeplőjét. Attól nincs miért félni, hogy a bankrendszer összeomlik, a devizahitelek rendezése a jegybank szerint nem okoz stabilitási kockázatokat a szektorban. A piaci pozíciókat azonban hosszabb távon átrendezheti, az sem kizárt, hogy egy-két pénzintézet átgondolja magyarországi szerepvállalását. Ha ezt a tisztességesebb működés jegyében teszik, akkor azzal többen nyernek, mint veszítenek.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Szeptember 12. 11:42, csütörtök | Belföld

Elkészült a Kőröshegyi völgyhíd karbantartása

A tervezetthez képest 5 nappal korábban végeztek a saruk cseréjével a Kőröshegyi völgyhídon.

2024. Szeptember 12. 06:00, csütörtök | Belföld

Szijjártó Péter: Magyarország célja az albán európai uniós csatlakozási fejezetek megnyitása

Magyarország célja az albán európai uniós csatlakozási fejezetek első három csoportjának megnyitása még hazánk idei soros elnökségi időszaka alatt

2024. Szeptember 12. 06:00, csütörtök | Belföld

ingatlan.com: másfél évtizedes rekordot döntött az új lakások kínálata

Adataik szerint szeptember közepén több mint 8100 új lakást, és házat kínáltak eladásra az országban, ami másfél évtizede nem látott szintet jelent.

2024. Szeptember 11. 06:00, szerda | Belföld

EU-elnökség - Kovács Zoltán: logisztikai kihívások, ambiciózus magyar program

A magyar EU-elnökség hatalmas logisztikai kihívást jelent, miközben a kormány ambiciózus programot szeretne megvalósítani ebben a fél évben. Erről Kovács Zoltán államtitkár beszélt kedden Budapesten egy rendezvényen.