Szólt arról is, hogy a migrációs válság 2015 óta nem látott méreteket ölt, az illegális migráció és a biztonsági kihívások azzal fenyegetnek, hogy a schengeni térség szétesik.

A versenyképesség problémájáról azt mondta: az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint az Egyesült Államoké és Kínáé, az uniós termelékenység lassabban növekszik, mint a versenytársaké, a világkereskedelmi részesedése csökken.

A kormányfő kiemelte: az európai vállalatok fele az energiaköltséget tekinti a beruházások fő akadályának, az energiát intenzíven használó iparágak esetében a termelés 10-15 százalékkal esett vissza.

"Ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a zöld átmenet önmagában megoldást kínál erre a problémára!" -fogalmazott. Még ha teljesülnek is a megújuló energiaforrások telepítésére vonatkozó célkitűzések, 2030-ig - minden elemzés szerint - akkor sem fog jelentősen csökkeni azoknak az üzemóráknak az aránya, amelyekben a fosszilis tüzelőanyagok határozzák majd meg az energiaárakat - mondta.

Jelezte: az európai zöldmegállapodás alapja az volt, hogy új zöld munkahelyeket hozunk létre. Azonban a kezdeményezés értelme megkérdőjeleződik, ha a dekarbonizáció az európai termelés visszaeséséhez és munkahelyek elvesztéséhez vezet - értékelt Orbán Viktor, rámutatva: az uniós tervezés hiányának az autóipar az egyik legkirívóbb példája, ahol iparpolitika nélkül alkalmazzuk a klímapolitikát.

A magyar kormányfő emlékeztetett: az EU és az Egyesült Államok közötti termelékenységi szakadék kialakulásának fő oka a digitális technológia volt. Úgy tűnik ráadásul, hogy Európa lemaradása tovább nő; a mi vállalataink feleannyit költenek kutatásra és fejlesztésre a GDP arányában, mint az Egyesült Államok vállalatai - figyelmeztetett Orbán Viktor.

Azzal folytatta, hogy ehhez társulnak a kedvezőtlen demográfiai folyamatok: látható a számokból, hogy a migráció nem kompenzálja az EU népességének természetes csökkenését. Európa modern kori történelme során először lépünk be egy olyan időszakba, amikor a GDP növekedését nem fogja támogatni a munkaerő folyamatos növekedése - jelezte.

- közölte, hozzátéve: a leépülő ipari kapacitásokat sokkal nehezebb visszahozni, mint megtartani.

A tagállamok ezen a téren gyors és határozott fellépést várnak az európai intézményektől. Várják az adminisztratív terhek csökkentését, a túlszabályozás enyhítését, a megfizethető energia biztosítását, a zöld iparpolitikát, a belső piac erősítését, a tőkepiaci uniót, a kereskedelempolitika szélesítését, blokkosítás helyett a konnektivitást növelő kereskedelempolitikát - jelentette ki.

A sikerek között említette - a Draghi-jelentésre is hivatkozva - az EU dinamikusan fejlődő akkumulátoriparát.

Emlékeztetett: az akkumulátortechnológiára fordított közfinanszírozás az elmúlt évtizedben átlagosan 18 százalékkal nőtt, és ez kulcsfontosságú volt Európa pozíciójának megerősítésében. Ma már Európa Japán és Dél-Korea mögött harmadik helyen áll az akkumulátortárolási technológiákra vonatkozó szabadalmi bejelentések terén - fűzte hozzá.

Úgy látszik, hogy a célzott és stratégiai beavatkozás Európa számára sikeres és előnyös lehet - állapította meg.

Orbán Viktor elmondta: a magyar uniós elnökség célja, hogy elfogadjanak egy új európai versenyképességi megállapodást az Európai Tanács informális ülésén Budapesten november 8-án.

"Meggyőződésem, hogy a legmagasabb szintű politikai elkötelezettség lendületet ad az európai versenyképességi fordulathoz, amire szükségünk van"- fogalmazott, azt javasolva, hogy ezt a témát állítsák a most kezdődő intézményi ciklus cselekvési tervének középpontjába.

A kormányfő a migráció témájára áttérve kifejtette: Európát évek óta sújtja a migrációs nyomás, és ez hatalmas terhet ró különösen az EU külső határain elhelyezkedő tagállamokra. Kijelentette: az EU külső határait meg kell védeni, ez az unió egészének érdekeit szolgálja, ezért ehhez az EU-nak érdemi támogatást kell nyújtania.

Kijelentette: külső hotspotok nélkül nem lehet megvédeni az európaiakat az illegális migrációtól."Ha egyszer valakit beengedünk, azt többet nem fogjuk tudni hazaküldeni. (...) Egyetlen megoldás van, csak azokat szabad beengedni az unió területére, akiknek erre előzetesen megadtuk az engedélyt"- hangsúlyozta, minden más megoldást illúziónak nevezve.

Úgy értékelt: az EU menekültügyi rendszere ma nem működik, az illegális migráció Európában az antiszemitizmus, a nők elleni erőszak és a homofóbia erősödését eredményezte. Orbán Viktor a teremben lévő képviselők egy részének fütyülése közepette megismételte kijelentését, hozzátéve: ha tetszik, ha nem, ezek a tények.

Jelezte: a sikertelen migrációs politika következménye, hogy több tagállam a menekültügyi rendszerből való kimaradás lehetőségeit igyekszik megteremteni, továbbá az illegális migráció és a biztonsági félelmek a határellenőrzések tartós és kiterjedt visszaállításához vezettek.

Kijelentette, ideje ezzel a kérdéssel a legmagasabb politikai szinten foglalkozni, és megvitatni, újrateremthető-e a schengeni térség valódi működtetéséhez szükséges politikai akarat, ezért a magyar elnökség nevében a"Schengen-summitok"rendszerének megteremtésére tett javaslatot.

Emlékeztetett: a 2008-as gazdasági válságra adott EU-s válasznak fontos része volt az euróövezet vezetőinek csúcstalálkozója, ami 2012-ben nemzetközi szerződéssel intézményesült. A kormányfő úgy látja, hogy ma a schengeni övezet van hasonló válságban, ezért szükség lenne egy hasonló politikai elköteleződésre, majd a csúcstalálkozó nemzetközi szerződéssel történő intézményesítésére.

Szólt arról is, hogy a migráció mellett Európát számos egyéb biztonsági kihívás is érinti, ezeknek a megvitatására alkalmas fórum lesz a november 7-én - két nappal az amerikai elnökválasztás után - Budapesten összeülő európai politikai közösség csúcstalálkozója.

Orbán Viktor azt mondta, ma az unió nem képes saját békéjét és biztonságát szavatolni, ezért szükség van az európai biztonság- és védelempolitika intézményesítésére, a magyar elnökség ennek legjobb útját az európai védelmi ipar és technológiai bázis megerősítésében látja.

Hozzátette: a magyar elnökség az európai védelmi ipari stratégiára és tervre összpontosít, de a kihívás ennél sokrétűbb, mert tagállami és uniós kompetenciákat is érint, sőt nemzetközi szövetségesi struktúrákat is.

A kormányfő Magyarország példáját ajánlotta figyelembe venni. Kifejtette, Magyarország nemzeti összterméke 2,5 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, az ország védelmi beszerzéseinek túlnyomó többsége európai védelmi ipari forrásokból származik, és a védelmi ipar valamennyi szegmensében zajlanak beruházások Magyarországon európai szereplők részvételével.

Ha ez lehetséges volt Magyarországon, akkor lehetséges az egész Európai Unióban is - hangoztatta.

Azt mondta, Szerbia felvétele nélkül a Balkán nem stabilizálható. Hozzátette: több tagjelölt ország is teljesíti a továbblépés technikai feltételeit, de hiányzik a tagállamok közötti politikai konszenzus.