Főleg a farsang farkának nevezett utolsó három nap, a farsangvasárnap, a farsanghétfő és a húshagyókedd a sűrű. Hagyományosan ekkor tartották a lakodalmakat, hiszen ebben az időszakban nincs böjt, kevés a munka, így a mulatságokra koncentráltak.

Az eladósorban lévő, de a farsang alatt férjhez nem ment lányokat ki is csúfolta a falu, ami sok szokás szöveganyagában, például a Balázs- és Gergely-járások köszöntőiben is megtalálható.

A farsang jellegzetes étele a farsangi fánk, aminek formája és készítési módja igen változatos. A mulatságok elmaradhatatlan eleme volt a felvonulás, valamilyen színdarabszerű előadás is. Ezek a dramatikus játékok. Különböző maszkok, jelmezek felöltésével jelenítettek meg zsánerfigurákat: orvost, hivatalnokot, ördögöt, papot, cigányasszonyt, stb. A nők gyakran férfinek, a férfiak pedig nőnek öltöztek.

Legfontosabb a komikum kifejezése volt. A színjátékok közül leggyakoribb a halottas játékok, temetési paródiák és állakodalmak, esetleg kivégzést mímelő voltak. Utóbbinál általában a farsang és böjt küzdelme jelent meg, a legismertebb ezek közül a Cibere vajda és Konc király történet. Lényege, hogy a bőséges, vidám farsangi időszak az elkövetkező böjt legyőzi.

Farsangi jelenet
Ferretti - Wagner, 18. századi rézmetszet
390 x 283 mm
Hansági Múzeum, Ltsz.: 60.337.