Nálunk kereshetnek a legkevesebbet a bírák és az igazságügyi dolgozók az unióban. Az érintettek az életpályamodell bevezetésétől várják a helyzet rendezését – írja keddi számában a Magyar Nemzet. A bírák úgy érzik, bérezésük nem áll arányban a rájuk nehezedő terhekkel és a felelősségük súlyával.

Sereghajtók vagyunk az Európai Unióban a bírói bérezések tekintetében, de valószínűleg ugyanez a helyzet általában az igazságügyi dolgozók javadalmazásával is – értesül a lap a magyar bírói kar több tagjától.

Állításukat korábban az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökhelyettese, Gyarmati Judit erősítette meg, amikor egy balassagyarmati értekezleten arról beszélt: bár a magyar bíróságok szakmai teljesítménye alapján az unió élmezőnyéhez tartozik, az illetmények esetében sereghajtók. Méghozzá úgy, hogy az elmúlt tíz évben 42 százalékkal csökkent a bírák reálkeresete.

A lapnak névtelenül nyilatkozó bírák elmondása szerint régóta tart a zúgolódás amiatt, hogy a bérezésük nem áll arányban a rájuk nehezedő terhekkel és a felelősségük súlyával. 2013-ban például 1,647 millió, míg 2012-ben 1,188 millió ügy érkezett a bíróságokra.

Az érintettek a bérrendezésre eddig nem láttak valós lehetőséget, holott a Magyar Birói Egyesület (Mabíe) és az Országos Bírói Tanács már letett egy-egy életpályamodell-tervezetet az asztalra.

A két szervezet március eleji egyeztetésén Handó Tünde, az OBH elnöke az idei év egyik legfontosabb feladatként jelölte meg a bírói életpályamodell egységes szerkezetbe foglalását és részletes kidolgozását. Ez a bírákon túl több mint 11 ezer igazságügyi alkalmazottat is érint.

A lap megkereste az ügyben az Igazságügyi Minisztériumot, ahonnan az a válasz érkezett, hogy a „bírói kar, illetve a bírósági tisztviselők, közalkalmazottak bére helyzetének rendezése elsősorban költségvetési kérdés”.

A minisztérium egyúttal reményét fejezte ki aziránt, hogy az ország gazdasági helyzetének javulása előrelépést hoz majd ebben az ügyben is.