Az elmúlt napokban közösségi portálokon több levél, beszámoló jelent meg arról, hogy veszélyben vannak óvodás és iskoláskorú gyermekeink. Ismeretlen személy(ek) el akarják „rabolni” őket az iskolából. A közösségi portálokon terjedő „híreken” túl, bejelentések is érkeztek a Budapesti Rendőr-főkapitányságra. Szeretnénk megnyugtatni Önöket, hogy eddig beszerzett információink nem támasztják alá e „híreket”. De fel kívánjuk hívni mindenki figyelmét, hogy gyermekeink biztonsága érdekében, fel kell készíteni a őket az esetleg, személyüket érő támadásra. A rendőrségi bűnmegelőzési programok (DADA, ELLEN-SZER, Ovizsaru), mind-mind magában foglalják a biztonságos életre nevelés legfőbb elemeit, de minden alkalmat meg kívánunk ragadni, hogy felhívjuk az Önök figyelmét a megelőzés fontosságára. Ezért összegyűjtöttünk néhány hasznos gondolatot, kérjük olvassák el azokat és beszéljék meg gyermekeikkel és diákjaikkal.

A kisebb gyerekek életkori sajátosságuknál fogva nehezebben tudják alkalmazni a szülőktől, pedagógusoktól tanult szabályokat. Sokkal célravezetőbb lehet esetükben a szabad, nem szabad fogalmának rögzítése, mely egy esetleges „éles” szituációban azonnal működésbe léphet, könnyen, gondolkodás nélkül. A szülőknek érdemes egységesen, határozott szabályt hozni a területen, hogy elmenni bárkivel, bárhová szigorúan csak szülői engedéllyel szabad.

Beszéljünk a gyerekeknek arról, hogy nem mindenki közeledik jó szándékkal a gyerekek felé. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisebbek számára a mesékben megjelenő rossz külseje mindig csúnya, koszos, vagy szakadt, esetleg ápolatlan. Ritkán feltételezik az ápolt és kedves emberekről, hogy esetleg rosszat akarnak. És nem csak a bácsik lehetnek rosszak, a nénikkel is érdemes óvatosnak lenni.

A gyerekek nehezen mondanak nemet egy felnőttel szemben, hiszen általában mindig a felnőttek mondják meg, hogy mit és hogyan kell tenniük. Gyakorolni kell velük a nemet mondást! Nem szabad magyarázkodni, visszakérdezni, kérdésekre válaszolni. Semmilyen módon ne bocsátkozzanak beszélgetésbe, mert az, az idegen számára előnyös, hiszen alkalma nyílik a meggyőzésre, illetve arra hogy a gyereket elbizonytalanítsa. Fontos hogy a testtartás is ellentmondást közvetítsen, ne engedjék magukat megérinteni, illetve, hogy egy határozott mozdulattal a gyerek hagyja is faképnél az a személyt, akivel nem kíván társalogni.

Legyen egy titkos jelszó, melyet játékosan taníthatunk meg a gyerekekkel ! Ez lehet kifejezés, vagy akár egy mozdulat, melyet csak ők ismernek. Amennyiben idegen szólítja meg őket bármilyen történettel, a gyerek számára is könnyen ellenőrizhető a hitelessége.

Azok az emberek, akik illegálisan szeretnének gyerekekkel kapcsolatba lépni, minden esetben kerülik a feltűnést! Ha a gyerekeket megtanítjuk arra, hogy hívhatják fel magukra a figyelmet, sokat tehetnek saját biztonságukért. Természetesen nem elég, ha csak elmondjuk mit kellene csinálni, ezeket a szituációkat fontos elgyakorolni velük, -még ha játékosan is- hiszen adott helyzetben ezeknek a reakcióknak automatikusan kell működniük, ami valljuk be egy felnőttnek sem mindig könnyű. Sikítsanak, kiabáljanak, fussanak el bátran!

Itt most nem szégyen a futás! Ha kell, ha veszélyben van a gyermek akkor bátran fusson el a helyszínről. De meg kell tanulni, hogy futni mindig olyan helyre érdemes, ahol segítséget kaphatnak egy felnőttől. Javasoljuk azokat a helyeket, ahol biztonsági személyzet dolgozik, (irodaház, bank, üzlet stb.) Tanulja meg a gyermek, hogy megbízhat abban aki egyenruhát, formaruhát visel.

Amennyiben iskolák, óvodák, más oktatási intézmény közelében korábban nem látott, gyanúsan viselkedő, vagy akár csak céltalanul őgyelgő személyeket látunk, kérdezzük meg, segíthetünk-e valamiben. Ha valaki rossz szándékkal tölti ott az idejét, ez a megszólítás akár eltérítheti a szándékától, hiszen tudja hogy valaki már felfigyelt rá. Ne csak a saját gyerekeinkre vigyázzunk, hiszen a miénk is kerülhet olyan szituációba, ahol jól jönne egy jó szándékú felnőtt segítsége!

Ha arra gyanakszunk, hogy valaki rossz szándékkal közeledik egy gyerekhez, értesítsük a rendőrséget a 107 vagy 112-es ingyenesen hívható számon illetve jelezzük ezt az iskola vezetése a pedagógusok felé. Minél előbb tesszük ezt meg, annál nagyobb az esély, hogy a rendőrök esetleg még a helyszínen találják az adott személyt.