Hírek
2019. Április 02. 15:06, kedd |
Külföld
Forrás: mti - fotó: MTI archívum
Folyamatosan mérséklődik a börtönbüntetések aránya Európában
Hat éve folyamatos csökkenés figyelhető meg a szabadságvesztés mértékét illetően az Európa Tanács tagországaiban, 2016 és 2018 közötti időszakban összességében 6,6 százalékkal,
100 ezer lakosra vetítve 109,7-ről 102,5-re mérséklődött a börtönbüntetések aránya Európában – derült ki az Európa Tanács 2018-as adatokat rögzítő, kedden közzétett büntetés-végrehajtási statisztikájából.
A strasbourgi székhelyű, 47 tagot számláló Európa Tanács jelentése szerint 2018 folyamán a bebörtönzési ráta átlagosan 8,8-ról 8,2 hónapra csökkent Európában. Ezzel szemben a letartóztatottak aránya 17,4 százalékról 22,4 százalékra nőtt az összes vizsgált börtönben.
A bebörtönzés ideje legnagyobb mértékben Romániában (16 százalék), Bulgáriában (15 százalék), Norvégiában (11,6 százalék), Finnországban (9,9 százalék) és Észak-Macedóniában (9,7 százalék) csökkent. Ezzel szemben Izlandon (25,4 százalék), Olaszországban (7,5 százalék), Hollandiában (5,9 százalék), Dániában (5,8 százalék) és Montenegróban (5,5 százalék) emelkedtek a legjobban.
A bebörtönzöttek aránya Oroszországban volt a legmagasabb, itt 100 ezer lakosra vetítve 418,3 fogvatartott jutott. Ez az arány Grúziában 252,2, Azerbajdzsánban 235, Litvániában 234,9, Moldovában 215,2, Csehországban pedig 208,8 volt. A legalacsonyabb bebörtönzési arányt Izlandon (46,8), Finnországban (51,1), Hollandiában (54,4), Svédországban (56,5), Dániában (63,2), Szlovéniában (61,1) és Norvégiában (65,4) regisztrálták.
Mint közölték, a börtönök túlzsúfoltságát tekintve az előző évek mutatója viszonylag stabil maradt. A tagállamoktól kapott adatok szerint a börtönök 100 rendelkezésre álló helyéből átlagosan 91,4-et elfoglaltak el. Nyolc tagország ugyanakkor a börtönök súlyos mértékű túlzsúfoltságát jelentette. Ezek között van Észak-Macedónia (122,3), Románia (120,5), Franciaország (116,3), Olaszország (115), Moldova (113,4), Szerbia (109,2), és Portugália (105,9).
A jelentés kitért arra is, hogy a fogvatartottak több mint egyharmada erőszakos bűncselekményekért - gyilkosság (13,1 százalék), és nemi erőszak és egyéb szexuális bűncselekmények (7,5 százalék) miatt – került börtönbe. Mintegy 100 fogvatartott közül csaknem 3-at közúti közlekedési jogsértések miatt zártak be, és valamivel alacsonyabb a gazdasági és pénzügyi bűncselekmények miatt elítéltek száma.
A kábítószerrel összefüggő bűncselekmények miatt elítéltek száma 9,7 százalékkal nőtt tavaly az előző évhez képest. Arányuk 100 fogva tartottra vetítve 16,8 százalék. A legtöbb ilyen esetet Lettországban, Grúziában, Görögországban, Olaszországban, Cipruson, Azerbajdzsánban, Észtországban és Izlandon regisztrálták. Lopás miatt az elítéltek mintegy 15,6 százaléka ült, ez az arány 15 százalékkal csökkent 2017-hez képest.
A jelentésből kiderült az is, hogy a korábbi években tapasztalt csökkenő tendenciát folytatva tizenöt országban – főként Észak- és Nyugat-Európában – a fogvatartottak több mint 25 százaléka más ország állampolgára volt, míg a közép- és kelet-európai államokban a fogvatartottak kevesebb mint 5 százaléka volt külföldi.
A felmérésben nem tartalmaz Albániára, Belgiumra, Bosznia-Hercegovinára, Magyarországra, Máltára, Ukrajnára és Törökországra vonatkozó adatokat – kö ózölte az Európa Tanács.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 18. 07:49, hétfő | Külföld
Joe Biden jóváhagyta, hogy az ukrán haderő mélységi támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen amerikai fegyverekkel
Joe Biden amerikai elnök jóváhagyta, hogy az ukrán haderő mélységi támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen amerikai fegyverzet bevetésével - közölték amerikai kormányzati tisztségviselők vezető amerikai médiumokkal.
2024. November 15. 08:06, péntek | Külföld
Kijev tagadja, hogy nukleáris fegyver készítését tervezi
Az ukrán külügyminisztérium tagadta azt a médiában megjelent információt, miszerint Ukrajna saját atombombát készíthetne, amennyiben az Egyesült Államok lecsökkenti a katonai segítség mértékét –
2024. November 14. 07:36, csütörtök | Külföld
Mark Rutte: többet kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna harcképes maradhasson
2024. November 14. 07:33, csütörtök | Külföld
Marco Rubio szenátor lehet az Egyesült Államok új külügyminisztere
Marco Rubio floridai szenátort nevezte meg majdani külügyminisztereként Donald Trump az Egyesült Államok leendő elnöke szerdán.