Ezen a rendezvényen mutatják be a róla készült ismeretterjesztő kiadványt. A rendezvényt követően a résztvevők megkoszorúzzák felújított sírját a magyaróvári temetőben.
A szervezők szeretettel várják Mosonmagyaróvár hagyománytisztelő polgárait a rendezvényre!

Élete - wikipédia:

1896-ban a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián szerzett diplomát. 1899-ben Cserháti Sándor meghívta a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára asszisztensének, és rábízta a Növénytermelési Kísérleti Állomáson folyó növénynemesítő munkák irányítását. 1909-ben Grábner Emil szervezte meg a Magyaróvárra helyezett Országos m. kir. Növénynemesítő Intézetet,[1] amelynek 28 évig vezetője volt. Ez az intézet átfogta, irányította és felügyelte a hazai növénynemesítést, a bevált fajták kipróbálását és törzskönyvezését. Grábner közel ötszáz szakcikket írt,[2] 1908-ban megjelent A gazdasági növények nemesítése és az 1935-ben kiadott Szántóföldi növénytermesztés című könyve az elméleti és gyakorlati szakemberek több kiadást megért, nélkülözhetetlen kézikönyve volt. 1952-ben a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottsága a mezőgazdasági tudományok doktora fokozatot ítélte neki. 1936-ban hivatalosan nyugdíjba vonult, de 1955. január 15-én Mosonmagyaróváron bekövetkezett haláláig hallatlan munkabírással dolgozott. Mosonmagyaróváron az óvári temetőben nyugszik, emlékét a nevét viselő utca őrzi.