Jelenleg a bölcsődék többségében csak az étkeztetés után kell a szülőnek fizetnie. A Magyar Bölcsődék Egyesülete szerint a többletbevétel a települések számára talán ösztönzőleg hathat további intézmények indítására, hiszen szabályozott módon pótolhatják az állami normatíva által nem fedezett költségeket. A szülők azonban aligha tudnak további terheket vállalni, így sokan a korai óvodai beíratást fogják preferálni, hiszen ott továbbra sem kell majd az étkezésen kívül pluszkiadásokkal számolni.

Az állami támogatás a bölcsődék fenntartási költségeinek 35-40 %-át fedezi, az étkezési térítési díjon kívül a többit az önkormányzatoknak kell hozzátennie. A januártól bevezetni tervezett gondozási díj mértéke jövedelemfüggő lenne, vagyis a fizetendő összeg nem haladhatná meg családonként az egy főre jutó nettó jövedelem 25 %-át. A rendszeres gyermeknevelési támogatásban részesülő, a tartós beteg, a fogyatékos, és a 3 vagy több gyermekes családban nevelkedő gyermek után azonban nem volna megállapítható gondozási díj.

Nagy István polgármester, Mosonmagyaróvár, Fidesz-KDNP: "Mi az elmúlt esztendőben is, és idén is inkább építettünk új bölcsődét, és bővítettük a férőhelyek számát, pont azért, hogy minél többen tudjanak dolgozni, és minél több családot tudjunk segíteni azzal, hogy a kétkeresős családmodell megvalósulhasson."

A Magyar Bölcsődék Egyesülete szerint a gondozási díj bevezetése tovább erősítheti az önkormányzatok között meglévő különbségeket is, hiszen míg a tehetősebb települések nem szorulnak rá a bevezetésére, a rosszabb anyagi helyzetben lévők nem is tudják majd alkalmazni.

Acsainé Végvári Katalin elnök, Magyar Bölcsődék Egyesülete: "A szegényebb önkormányzatok, ott ahol a területen azért elesettebb, szegényebb emberek élnek, ott pedig nem fog annyi bevételhez jutni a település, hiszen ott a rendszeres gyermekvédelmi segélyben részesülőknek, és az egyéb okból ingyeneseknek a nagyobb száma miatt ez a bevétel kevesebb lesz."

A szakmai szervezet úgy véli, azzal, hogy a gondozási díj megállapítása jövedelemfüggő lenne, előállhatna az a helyzet, hogy a minimálbérre bejelentett, de nem valós jövedelmekről szóló igazolások után a tehetősebbek is ugyanannyit fizetnének az ellátásért, mint akik kevesebbet keresnek.