dr. Árvay István (Fidesz-KDNP), Mosonmagyaróvár polgármestere történelmi eseménynek nevezte az avatást és elmondta, hogy az épület használatbavételi engedélye megvan.

Drescher Ottó, az építtető és a csarnokot üzemelő Első Mosonmagyaróvári Torna Egylet 1904 elnöke arról beszélt, hogy a csarnok alapkövét 2015 nyarán tették le, s tavaly decemberre készült el. A névadó azért lett a mosonmagyaróvári UFM Egyesült Habanyaggyártó Bt., mert a társasági adóból befolyt összeg hatvan százalékát adta a cég.

Az ARÉNA megépülésének visszatekintője itt olvasható:Sporttörténelmi jelentőségű megállapodás

Guntram Thurnher, az UFM Egyesült Habanyaggyártó Bt. ügyvezetője beszédében elmondta, hogy a névhasználati megállapodást tíz évre kötötték, de az együttműködés igény esetén meghosszabbítható.

Sárfalvi Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkára avatóbeszédében hangsúlyozta: a kormány kiemelt stratégiai célja a sportra nevelés, mert a sport a testi, szellemi és lelki egészség megőrzéséhez járul hozzá.

Emlékeztetett: a kormány azon dolgozik, hogy "sportnemzetből sportoló nemzet legyünk". A cél érdekében 26 tornaterem épül az országban, hogy a közoktatásban részt vevő gyermekek eszközfeltételeit javítsák. Ez 1 millió 173 ezer gyermeket érint. A Sport legyen a tiéd program keretében pedig tíz sportággal ismerkedhetnek meg a diákok, hozzájárulva egészségük megőrzéséhez, az egészséges életmódra neveléshez és az utánpótlás-rendszerbe való belépéshez.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője hangoztatta: mintegy másfél milliárd forint több mint hatvan helyi vállalkozás társasági adójából gyűlt össze a csarnokra, amely ilyen formájában kifejezetten közösségi épület lett.

A sportcsarnok egy folyamat része, mert a város szeretné, ha a jövőben megvalósulna az atlétikai pálya korszerűsítése és egy új uszoda építése.
Bokor Ákos, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének elnökségi tagja kiemelte: a szövetség 2010-ben Új pályán címmel tízéves stratégiát alkotott, amelynek az egyik célja az volt, hogy megnöveljék a sportolók számát. Az elmúlt évben közel a duplájára nőtt a kosárlabdában a sportolók száma 2010-hez képest.
Hangoztatta: eddig közel nyolcvan tornatermet, csarnokot újítottak fel, vagy építettek.

A sportcsarnok építésére 240 millió forint állami, 318 millió forint önkormányzati támogatás volt, az egyesületi önrész pedig közel 50 millió forint.

A csarnok parketta borítású, alkalmas kosárlabdára, kézilabdára, tollaslabdára, röplabdára, teniszezésre és teremlabdarúgásra. Három kisebb termet is kialakítottak, ahol például asztaliteniszezni és a küzdősportokat gyakorolni is lehet.

MTI Fotó: Krizsán Csaba