A Mosonmagyaróvár Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás "Mosonmagyaróvári Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Rendszer Települési Szilárdhulladék-lerakóinak rekultivációja" című projektje 2011 tavaszán érkezett a megvalósítás szakaszába, ezzel megkezdődött a társulás településein a környezetvédelmi előírásoknak nem megfelelő, 24 hulladéklerakó rekultiválása. A 3 milliárd Ft összértékű beruházást az Európai Unió Kohéziós Alapja és a hazai központi költségvetés 100%-ban támogatja, így a projekt során nem merül fel költség az érintett önkormányzatok részéről.

Az elvégzett környezetvédelmi felülvizsgálatok alapján az érintett lerakók nem rendelkeztek műszaki védelemmel, rekultivált, rendezett felületek hiányában a felhagyott hulladéklerakók többsége illegális hulladéklerakóként funkcionált, csak nagyon kevés esetben sikerült az önkormányzatoknak tenni az engedély nélküli hulladék elhelyezés ellen, így a hulladéklerakók a felhagyást követően is megmaradtak potenciális, vagy valós környezetszennyezőnek, a lerakók tájképi romboló hatása továbbra is fennállt. Az érintett hulladéklerakók többsége szennyező forrást jelent a felszín alatti vizekre, mivel a talajvíz vizsgálatok eredményei az előírt szennyezettségi határértéket több komponens esetében is meghaladták.

Az érintett lerakók végső lezárása, rekultivációjának végrehajtása nemcsak környezetvédelmi szempontok alapján (felszíni vizek-, felszín alatti vizek-, vízbázisok-, természeti értékek védelme érdekében), hanem humán-egészségügyi és tájesztétikai szempontok alapján is szükséges.
A lerakók felszámolása nyomán nem csupán a bennünket körülvevő környezet mutat majd szebb képet, egyidejűleg csökkennek, idővel pedig megszűnnek a levegőt és a talajvizeket károsító hatások.
A projektbe bevont lerakók összesen 67.341 fő számára jelentenek környezetminőségi, életkörülményekben jelentkező hátrányokat.

A 2007-ben jóváhagyott eredeti tervek szerint a 24 hulladéklerakóból 4 lerakó került volna felszámolásra, míg a többi esetében helyben történő végleges lezárást alkalmaztak volna természetes anyagok felhasználásával, vagy passzív hidraulikus eljárással. Az azóta megnövekedett csapadékmennyiség és a talajvízszint emelkedése miatt módosultak a hatósági előírások, emiatt 13 lerakó kerül felszámolásra, (Acsalag, Bágyogszovát, Bősárkány, Csorna Őrangyal temetői, Farád, Páli A, Páli B, Szany, Szárföld, Tárnokréti, Vág A, Vág B, Vásárosfalu) ami a helyszín végleges hulladékmentesítését jelenti. Ezeknél a teljes hulladékmennyiséget felszedik, átrostálják, a kirostált hulladékot engedéllyel rendelkező lerakóba szállítják, a maradék földet pedig laboratóriumi ellenőrzést követően visszatöltik.
A többi 9 lerakónál a hulladék helyben marad, de megfelelő vízzáró réteggel körbevéve és lefedve, hogy a továbbiakban nedvesség ne érje, káros anyagok ne ázhassanak ki belőle.

Jelenleg 14 lerakónál befejeződtek a munkák, ezeket a Társulás folyamatosan átadja a tulajdonos önkormányzatoknak a területek gondozására. A helyben történő rekultiváció módját lehet megtekinteni Kimle, Kóny, Lébény és Szil befejezett lerakóinál, látványos munkák folynak jelenleg is Csorna-Gyöngyösmajor és Mosonmagyaróvár hulladékhegyeinél.
Most kezdődtek a munkák Mecséren, Rajkán, Pásztoriban és Enesén, itt is helyben történik a rekultiváció.

A projekt befejezésének határideje 2012 júniusa, a terv szerint eddig valamennyi rekultivációs munkálatot elvégezik a kivitelezők.