Szeptember 16-án, szombaton 17 órakor - a 2017. évi Kulturális Örökség Napok keretében - lesz a Hőnel Béla emléktábla avatás Mosonmagyaróváron, a Városkapu tér 1. sz. alatti Postapalota épületénél.

Honnan indult az emléktábla ötlete és hogyan valósult meg a terv?

2015. május 28-án a „HŐNEL BÉLA 150 Mosonmagyaróvár és Vidéke 2013” című könyv bemutatóján, a könyv írója Beregszászi Balázs által meghirdetett emléktábla létesítésére vonatkozó felhívásra, 54 adományozó anyagi támogatásával sikerült megvalósítani az elképzelést.

Az emléktábla Lebó Ferenc, győri szobrászművész alkotása, 72x102 cm-es álló méretű, fehér carrarai márványból, bronz arcdomborművel készült.

A Magyar Posta Zrt. hozzájárult az emléktábla kihelyezéséhez a Mosonmagyaróvári 3. sz. Posta épületére.

Ki is volt Hőnel Béla, mit is köszönhet neki Mosonmagyaróvár és vidéke?

HŐNEL BÉLA a Szepes vármegyei Mateócon (Poprád) született 1863-ban.
Az építészetet Budapesten és Münchenben tanulta, építőmesteri oklevelét is itt kapta 1889-ben. Münchenben, Szepesszombatiban, majd Budapesten dolgozott. Több nagyvállalatnál is tervező és építésvezető.

Épületei a történelmi Nagy-Magyarország területén szerte megtalálhatók:

• Budapesti bérházak,
• Selypen cukorgyár,
• Győrben pályaudvar,
• Temesváron MÁV Gépgyár és bérházak,
• Léván honvédlaktanya,
• Zimonyban millenniumi emlékmű,
• Szolnokon víztelep
• és Esztergomban laktanya, csapatkórház és az Új Jó Pásztor Kápolna.

Hőnel 1901-ben jött Magyaróvárra, Rokobauer Józsefné építőipari vállalkozásának az ügyvezetőjének. 1907-ben önállósította magát, mely állami építkezések végzésére is feljogosította. 1901-től városunk mindkét gyárának a Kühnének és a mai Mofémnak is az építésze.

Legjelentősebb épülete az 1909-es Postapalota, amelyet Hőnel Béla saját tulajdonaként épített 1909-ben és haláláig élt benne. Az épületben a Posta 1909 október 4-én nyílt meg, bérlője volt a földszintnek és az első emeletnek, az építész a legfelső, második emeleten lakott.

Az emléktábla avatás alkalmából a szervező, Beregszászi Balázs emlékbélyeget is készíttetett a postával:

További hozzá kötődő épületek:

• A Mosonvármegyei Múzeum 1912-ből, mely mindmáig a megye e célra épített, egyetlen múzeuma.
• A Lajta-szeri és az Ady Endre utcai emeletes bérházak,
• az Országos Növénynemesítő Intézet - Egyetem „C” épület,
• a magyaróvári temető ravatalozója,
• az evangélikus lelkészház és
• a temetőági Lajta hídjai a Magyar és a Győrikapu utcákban,
• a Pálffy-villa és még számos magánház.

Mosonban

• a Csóka-ház
• és a Rozália kápolna tornya.

A mai Jánossomorján

• a szentjánosi óvoda
• és a volt mozi,
• a szentpéteri iskola és óvoda.

Mosonszolnokon

• a községháza,
• óvoda,
• a volt iskola
• és az orvosi ház.

Az 1906-ban létesített rónafői gazdaság építője:

• kastély, gazdasági épületek és a mai községháza.

Magyar- és horvátkimlei gazdaságok létrehozója, a Novák-pusztai Széchenyi birtok építője.

A dunakiliti templom és a Németh-villa, a rajkai és a zurndorfi óvoda is az ő nevéhez kötődik.

Építette a nickelsdorfi és a rajkai evangélikus imaházak tornyait, hogy templommá váljanak.

Evangélikus vallású lévén, alapítványt is létesített számukra.

Ezen kívül nem csak épületeivel, hanem szellemi munkásságával is öregbítette Mosonmagyaróvár hírnevét:

• Magyaróvár városának képviselője,
• Moson vármegye, majd Győr-Moson-Pozsony k. e. e. vármegyék törvényhatósági bizottsági tagja, több mint negyedszázadon keresztül.
• Végigszolgálta az első világháborút, több kitüntetéssel honvédszázadosként szerelt le.

Hazaérkezte után, mint háborút megjárt tiszt lett tagja a világháborúban „hősi halált halt hősök emlékének ápolására” létrehozott városi bizottságnak, mely a hősi halottak emlékének ápolásán túl a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák érdekeit szolgálta.

1917-ben vezetője a kertvárosi bizottságnak, amikor a város fő fejlődési iránya a várostól délre és a Lőporgyártól keletre eső földterület volt. A bizottság előkertes villaszerű épületek kialakítását határozta meg.

1919-ben hívta életre Magyaróvár, Hőnel elnökletével egy hattagú városrendező bizottságot, amelynek két legfőbb feladata a városszabályozási terv és az építési szabályrendelet megalkotása, amely a rendezett tanácsú várossá válását tette lehetővé, ami
1921-re valósult meg. Általában a gazdasági bizottság tagja volt, de betöltött helyettes városmérnöki és lakáshivatal elnöki tisztséget is.

1923-ban tagja, a Magyaróvárt a Moson-Magyaróvári vasútállomással összekötő ló vagy egyéb erőüzemű vasút létesítésére kiküldött bizottságnak, melynek köszönhetően 1925-ben megalakult a Városi Autóbuszüzem.

Tagja volt még

• az 1928-as Moson és Magyaróvár egyesítésére létrehozott bizottságnak is.
• A Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egylet választmányi tagja,
• az Országos Szepesi Szövetség Mosonmegyei Csoportjának tagja, majd elnöke;
• a Magyaróvári Iparos- és Kereskedő Kör tiszteletbeli elnöke,
• a Magyaróvári Házépítő Rt. alelnöke
• és tagja a Magyaróvári Férfidalárdának.

Sportember is volt. 1903-ban „TURUL” néven kerékpáros egyesületet alapított, 1904-ben pedig alapítója tagja a Magyaróvári Torna Egyletnek (MTE) és vadász is volt. Lelkes, aktív és értékes társadalmi és kulturális életet élt.

• Az Ipartestületek Országos Központja választmányi tagja,
• a Magyar Építőiparosok Országos Szövetsége magyaróvári fiókjának elnöke.

1911-ben alapító alelnöke a Magyaróvári Ipartestületnek, majd 1930-tól az elnöke, haláláig.
1937-ben hunyt el. Sírja a magyaróvári temetőben található.

Épületei mindenhol a településképet meghatározóak, a Kulturális Örökség részét képezik.

Az avatáson közreműködik még

• a Mosonmagyaróvári Evangélikus Gyülekezet Kórusa,
• Kelemen Lívia Mosonmagyaróvári Körzeti Postavezető,
• Koháry Ferenc lébényi evangélikus lelkész,
• Szalay Tamás énekes-színművész
• és Horváth Mária énekművész.

Felhívás!

Kérjük, hogy a délután folyamán a Posta bejáratánál és az utcában ne parkoljanak gépjárművek. Az avatási ünnepség alatt a Posta előtti egyirányú utca lezárásra kerül.
A rendezvény rendőrségi biztosítás és forgalomirányítás mellett lesz megtartva.

Köszönettel: Beregszászi Balázs szervező