„Inkább a fűtésen spórolunk, csak ki tudjuk fizetni a pedagógusok bérét" - mondja Juhász József, a Győr-Moson-Sopron megyei Hédervár polgármestere. A település iskolájának működtetési költségei hat-nyolc éve folyamatosan nőnek, a diákokért járó állami normatíva azonban több éve stagnál. A térségben már most is tagiskolai rendszerben zajlik az oktatás, így ugyanis olcsóbb: Mecsérről a felső tagozatot, Lipótról az alsósokat és a felsősöket is a hédervári iskolába vették át. A közüzemi számlák azonban még így is magasak, úgyhogy az önkormányzat alternatív fűtési megoldásokon - hőszivattyús, biogázos vagy éppen biomasszás erőmű létrehozásán - gondolkodik, ehhez azonban állami támogatásra lesz szükség.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabőn sem sokkal jobb a helyzet. Az általános iskolában a megszokottnál egy héttel később kezdődött a tanítás januárban, így spórolt az intézmény a fűtésköltségen, miután a húszmillió forintnyi lejárt közüzemi tartozást felhalmozó önkormányzathoz nem fordulhattak támogatásért. A megyében Jásztelken, Tiszaburán és Jászladányban is hasonló problémával küzdenek az iskolák. „A téli szünet meghosszabbításánál sokkal nagyobb baj, hogy a gyerekek december közepe óta nem kapnak tízórait, ebédet és uzsonnát sem" - mondta egy tiszaburai szülő a szoljon.hu-nak.

A bajba került települések közül mégis a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vilmány vált igazán hírhedtté. Ősszel a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában több hétig nem volt tanítás, az önkormányzat tízmillió forintos tartozása miatt ugyanis kikapcsolták a gázt. Az elmaradt órákat a hétvégéken és a nyári szünetben kell majd pótolni.

Tavaly négy egercsehi tanár fordult munkaügyi bírósághoz, mert nem kapták meg a túlórákért és a vásárolt szakkönyvekért járó pénzt, az Egerből ingázók pedig az útiköltséget fedező támogatást. A pert megnyerték, az ítélet december elején emelkedett jogerőre, de az elmaradt járandóságot végül csak januárban kapták meg, ehavi fizetésük teljesítése pedig várhatóan csúszni fog. Az egercsehi polgármester korábban úgy nyilatkozott, nem biztos, hogy a következő hónapokban ki tudják majd fizetni a béreket, az iskola idén ugyanis a korábbinál tizenkét millió forinttal alacsonyabb állami normatívát kapott.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagyszekeres iskolájának pedagógusai szintén heteket vártak a fizetésükre novemberben. Az önkormányzat végül hitelt vett fel, hogy ki tudja fizetni az októberi béreket, amelyekkel nemcsak az iskola, hanem a helyi óvoda munkatársainak is tartoztak. Hasonló késésekre a gázproblémáiról elhíresült vilmányi és tiszabői intézményekben is volt példa.

Az átszervezés sem mindig menti meg az iskolákat

„Az energiaárak hihetetlen emelkedésének és az állami normatíva csökkenésének együttese áll az iskolákat sújtó nehézségek mögött. Ezeken az egy-háromezer fős településeken a helyi adók nem fedezik a költségeket, és nincs más bevételük, csak amit az államtól kapnak" - válaszolta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke arra a kérdésre, hogy elsősorban miért a kistelepülések iskolái kerülnek ilyen nehéz helyzetbe.

A PDSZ vezetője szerint - bár a tagiskolai rendszer kidolgozásával valóban spórolhatnak az intézmények - azt semmi nem garantálja, hogy a térségi iskolahálózat jól fog működni. Az alternatív energiaforrásokra való átállással pedig az a probléma, hogy kormányzati támogatásra csak önrész felmutatása esetén lehet pályázni - amit épp a szegényebb települések nem tudnak vállalni.