Hírek
2019. Január 21. 15:55, hétfő |
Külföld
Forrás: Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti - illusztrációk: pixabay
Ismét előrehozott választást írhatnak ki Szerbiában
Még az idén tavasszal előrehozott parlamenti választást tarthatnak Szerbiában, legalábbis erre engednek következtetni az államfő és vezető szerb politikusok kijelentései.
A legutóbb 2016-ban tartottak előrehozott parlamenti választást a nyugat-balkáni országban. Az Ana Brnabic vezette kabinet megbízatása 2020-ban járna le, de a híresztelések szerint akár már idén áprilisban új miniszterelnöke lehet Szerbiának.
Az előrehozott választásokat az tenné indokolttá, hogy az ellenzék már hét hete tüntet Belgrádban és több szerbiai városban, az államfő lemondását követelve. Aleksandar Vucic köztársasági elnök egyben a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke is.
A belgrádi sajtó beszámolói szerint az SNS politikusai nem zárkóznának el az előrehozott választástól, de Aleksandar Vucic úgy nyilatkozott, egyelőre még nem tartja indokoltnak a voksolás kezdeményezését. Államfőként erre nem is lenne joga, de a legerősebb szerb párt elnökeként nyomást gyakorolhatna a párton kívüli kormányfőre, és mivel a 250 tagú parlamentben a kormánypártoknak 166 képviselőjük van, a törvényhozás bizonyosan megszavazná a kezdeményezést.
Aleksandar Vucic szerint viszont jelenleg nincs itt az ideje a választásnak, mert azzal csak elhúzódna a koszovói helyzet javítását célzó folyamat. A Belgrád és Pristina közötti párbeszéd egyébként is megrekedt, és feszült a helyzet a két ország között, így egy választási kampány csak további késlekedéshez vezetne. Erre most Szerbiának az államfő szerint nincs ideje.
A közvélemény-kutatások szerint amennyiben most tartanák a választásokat, az SNS a voksok 55 százalékát szerezné meg, amit azt jelenti, hogy egyedül is kormányt tudna alakítani, nem lenne szükség koalíciós partnerekre. Ez volt a helyzet három éve is, a 2016-os választást követően inkább csak előrelátásból, nem szükségszerűségből vontak be a kormányzásba két kisebb pártot, az Ivica Dacic külügyminiszter vezette Szerbiai Szocialista Pártot (SPS), valamint a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ). Az SPS-re a választópolgárok 12 százaléka szavazna, míg az ellenzéki Szerb Radikális Pártra (SRS) a választók 4 százaléka voksolna, azaz az ultranacionalista Vojislav Seselj vezette tömörülés ezúttal nem kerülne be a törvényhozásba. A hét hete tartó tiltakozást vezető ellenzéknek együttesen a szavazatok 14 százaléka jutna. A felmérésben nem kérdeztek rá a kisebbségi pártok, például a VMSZ támogatottságára.
Szakértők szerint azonban az ellenzék várhatóan nem fogna össze, ha választások lennének, mert nincs közös programja, egyetlen egy cél köti össze a körülbelül 30 pártból és szervezetből álló tömörülést: Aleksandar Vucic eltávolítása. Ez viszont kevés lenne ahhoz, hogy együtt induljanak a választáson. Mindez azt jelenti, hogy egy lehetséges előrehozott választás csak még tovább gyengítené az egyébként is szétforgácsolódott ellenzéki pártokat.
Kellemetlen perceket a kormánypártok számára csak az okozhatna, ha az ellenzéki összefogás a választás bojkottjában nyilvánulna meg, vagyis ha a jelenleg kormányzó pártokon kívül senki sem indulna. Ám egyrészt a kormánypárti politikusok feltételezhetően ezt is úgy tudnák kommunikálni, hogy az inkább az ő malmukra hajtaná a vizet, másrészt néhány ellenzéki vezető politikai hiúságból nem tudná elviselni, hogy ne vegyen részt egy ilyen megmérettetésen, így várhatóan nem kell bojkottra számítani.
2000 óta, azaz azt követően, hogy az ellenzéki tüntetések után a diktátornak tartott Slobodan Milosevicnek távoznia kellett a politikából, csak egyetlen kormánynak sikerült kitöltenie megbízatási idejét. Mirko Cvetkovic kabinetje 2008 és 2012 között irányította az országot, ám a belpolitikai körökben jártas szakértők szerint ez csak azért volt lehetséges, mert Cvetkovicot a háttérből bábként irányította Boris Tadic akkor államfő, és senkinek sem állt érdekében felborítani ezt az egyensúlyt. A szerb sajtó szerint a mostani miniszterelnök, Ana Brnabic is ugyanilyen bábként szolgál Aleksandar Vucic kezében, így voltaképpen a pártelnök-államfőnek sem érdeke az előrehozott választás, másrészt viszont a magas támogatottsága tudatában most bizonyos lehet abban, hogy pártja újabb négy évig irányíthatná az országot.
A szerb sajtó találgatásai szerint az előrehozott választást március 31-én vagy április 14-én, még a húsvéti ünnepek előtt megtartanák, és a Blic című napilap azt is tudni véli, hogy az új miniszterelnök Sinisa Mali jelenlegi pénzügyminiszter lehetne, aki korábban Belgrád polgármestere volt.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 18. 07:49, hétfő | Külföld
Joe Biden jóváhagyta, hogy az ukrán haderő mélységi támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen amerikai fegyverekkel
Joe Biden amerikai elnök jóváhagyta, hogy az ukrán haderő mélységi támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen amerikai fegyverzet bevetésével - közölték amerikai kormányzati tisztségviselők vezető amerikai médiumokkal.
2024. November 15. 08:06, péntek | Külföld
Kijev tagadja, hogy nukleáris fegyver készítését tervezi
Az ukrán külügyminisztérium tagadta azt a médiában megjelent információt, miszerint Ukrajna saját atombombát készíthetne, amennyiben az Egyesült Államok lecsökkenti a katonai segítség mértékét –
2024. November 14. 07:36, csütörtök | Külföld
Mark Rutte: többet kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna harcképes maradhasson
2024. November 14. 07:33, csütörtök | Külföld
Marco Rubio szenátor lehet az Egyesült Államok új külügyminisztere
Marco Rubio floridai szenátort nevezte meg majdani külügyminisztereként Donald Trump az Egyesült Államok leendő elnöke szerdán.