A lakásfenntartási támogatás bevezetése igazi próbaköve lesz a legszegényebb rétegek iránti szolidaritásnak, amennyiben jóval kevesebb pénzből kéne megoldani a korábbinál több igénylő segélyezését.

Igaz, hogy szeptembertől megszűnik az állami gáz- és távhőtámogatás?
Az eddigi formájában valóban megszűnik. A fűtési költségek szociális támogatására csak a lakásfenntartási támogatás marad, ami eddig is létezett és az önkormányzatok nyújtják. Ebben a legrászorultabbak eddig is kaphattak támogatást a gáz- vagy távhőrezsire is. Most egy kalapba kerül az összes, lakhatással összefüggő szociális támogatás, miután a lakásfenntartási támogatás a fűtés mellett minden egyéb rezsiköltségre (lakbér, közös költség, csatornahasználati szemétszállítás, áram- és vízfogyasztás) kiterjed. A külön állami gázár- és távhőtámogatás megszűnésével az államkincstár illetékesége is megszűnik. Míg az állami támogatás korábban kiemelten támogatta a gáz- és távhőárat, a szociális lakásfenntartási támogatás nem zár ki egyéb fűtési módokat (szén, olaj stb.) sem.

Állítólag nemcsak pénzben, hanem természetben is nyújhat ezentúl támogatást az önkormányzat. Ez mit jelent?
A törvény úgy fogalmaz, hogy a lakásfenntartási támogatást elsősorban természetben kell nyújtani azokhoz a rendszeres kiadásokhoz, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

Vagyis az önkormányzat veszi majd a tűzifát?
Ez is előfordulhat: megvásárolja az adott településre jellemző tüzelőanyagot, és átadja a támogatottnak. De a természetben nyújtott támogatásnál az önkormányzat közvetlenül is kifizetheti a közüzemi (gáz, áram, távhő, szemétszállítás stb.) szolgáltatóknak az esedékes számlát. A lényeg, hogy az adott támogatás mindenképp a megjelölt célt szolgálja.

Mekkora jövedelemig igényelhető a támogatás?
A törvény 71 250 forintban, a nyugdíjminimum 250 százalékában határozza meg a jogosultság felső határát. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium közleménye szerint ez a korábbi jövedelemhatár száz százalékpontos emelését jelenti. Az új lakásfenntartási támogatás átveszi a korábbi gázártámogatás felső jövedelemkorlátját, ami 2010-ben, a Bajnai-kormány idején csökkent az öregségi nyugdíjminimum két és félszeresére. (Ezt megelőzően a nyugdíjminimum három és félszeresét jelentő jövedelem mellett is lehetett gázártámogatáshoz jutni.) Ezzel az érintettek köre bővül, ennek köszönhetőek azok a grafikonok, melyek azt mutatják, hogy mostantól olyan háztartások is igényelhetnek támogatást, akik korábban nem kaphattak volna. (Más kérdés, hogy mekkora az összesen elosztható pénzösszeg.)

Aki eddig jogosult volt, annak újra kell igényelnie a támogatást?
Aki eddig jogosult volt a lakásfenntartási támogatásra, annak nem kell ismét igényelnie, mert továbbra is kapja a megállapító határozatban foglalt ideig. Akik viszont eddig gázár- és távhőár-támogatást is kaptak, azoknak az most elvész. Mindazok pedig, akik csak gázár- vagy távhőár-támogatásban részesültek, új igénylést kell benyújtaniuk, mert augusztus 31. után nem jár nekik automatikusan lakásfenntartási támogatás, mivel több ponton változnak a feltételek.

Így néz ki a minisztérium szerint

Nyitrai Imre, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára az m1 televízió kedd reggeli műsorában azt mondta: korábban egy nyomtatványon, önkéntesen kellett bevallani a jogosultságot igazoló körülményeket. A kérelemáradatot azonban a kincstár nem tudta feldolgozni, ezért váltottunk. A vagyon- és jövedelemvizsgálat alaposabb lehet, s kiterjed a meglévő vagyontárgyak mellett arra is, hogy van-e az igénylőnek olyan családtagja, akire támaszkodhat. Az úgynevezett tartásra kötelezett családtagok (például házastárs vagy nagykorú gyermek), még ha nem is egy háztartásban élnek az igénylővel, a vizsgálat látókörébe tartoznak.

Mikortól folyósítják a támogatást?
Az új szabályok idén szeptember elseje után érvényesek. A támogatást annak a hónapnak az első napjától havonta folyósítják, amikor a kérelmet benyújtották. A már megállapított – és jelenleg is folyósított – lakásfenntartási támogatásoknál az új szabályokat először az évente sorra kerülő felülvizsgálatnál fogják alkalmazni.

Mennyi ideig érvényes a megítélt támogatás?
Egy évig.

Hogyan számítják ki, mekkora támogatásra jogosult valaki? Van-e más feltétele a lakásfenntartási támogatásnak?

A támogatás mértékének kiszámítása egy bonyolult képlet alapján történik, melyben a közös háztartásban élők egy főre eső havi jövedelme és az öregségi minimumnyugdíj a meghatározó változó, emellett pedig annak is súlyozottan szerepe van, hogy kik (hány felnőtt és kiskorú) élnek egy fedél alatt. Az igényléshez egy csomó dokumentumot be kell nyújtani (jövedelmigazolások, munkanélküliség igazolása, a lakás nagyságát igazoló irat, saját tulajdonú, távfűtött lakás esetében három hónapnál nem régebbi keltezésű közüzemi számla, bérleti vagy albérleti szerződés és mindaz, amit a helyi önkormányzat kér) A támogatás elnyerésének ugyanis további feltétele a jövedelem- és vagyonvizsgálat, amelyet a helyi önkormányzat végez el.

Hogyan zajlik a vagyonvizsgálat?

Az igénylőknek egy formanyomtatványon vagyonnyilatkozatot kell benyújtaniuk. Ha az ügyintéző úgy ítéli meg, hogy a nyilatkozatban szereplők valószínűleg nem felelnek meg a valóságnak, akkor helyszíni vizsgálatot indíthat. Ha az ellenőrzést formálisnak tekintik, a rendszer kevésbé fog szűrni, ha komolyan veszik, akkor költséges lesz és lassú.

Így néz ki egy önkormányzat szemszögéből

Az új lakásfenntartási támogatás adminisztrációjától nem rettentek meg az önkormányzatok, mert hasonló feladataik eddig is voltak. Ehrenberger Krisztina, a kőbányai önkormányzat humán irodájának vezetője a hvg.hu-nak elmondta, hogy bizonyos szociálpolitikai juttatásoknál eddig is lehetőség volt vagyonvizsgálatra. Ezt egy nyomtatvány kitöltésével teljesítik az igénylők, s a helyszíni vizsgálatra csak akkor kerül sor, ha kétségek merülnek fel a bevallás igazságtartalmával kapcsolatban. (Kőbányán kb. 1800 lakásfenntartási támogatásban részesülő van jelenleg.)

Az előzetes érdeklődések alapján valószínűleg meg fog nőni az igénylők száma, és az új eljárási rend is okozhat nehézségeket – mondta Ehrenberger. A rendszeres szociális segély megállapítása során szintén a közös háztartásban élőket figyelembe vevő úgynevezett fogyasztási egységekre számítják ki a jogosultságot, azaz ebben már van gyakorlatuk: az önkormányzatok a jogosultaknak minden esetben megállapítják az ellátást, melynek fedezetét a központi költségvetés biztosítja normatív alapon. Az önkormányzatok anyagi lehetőségeik függvényében helyi lakásfenntartási támogatást nyúthatnak. Ők határozhatják meg, hogy az állami rendszerből kiesők közül még kiket tekintenek annyira rászorulónak, hogy támogatást folyósítsanak nekik – fejtette ki Ehrenberger Krisztina.

Mennyi pénz van a lakásfenntartási támogatásra?

Az idei költségvetésben eredetileg 26,5 milliárd forint állt rendelkezésre a megszűnő állami gázár- és távhőár-támogatásra, amely év közben 4 milliárddal csökkent. Az önkormányzati normatív lakásfenntartási támogatás emellett gyakorlatilag nyílt végű kasszaként működik (csak utólag, a zárszámadáskor derül ki, hogy mennyit költenek rá), 2009-ben például 16,5 milliárdba került. Ez az összeg 2010-ben és idén valószínűleg már kevesebb lesz.

A hatályba lépő új szociális alapú lakhatástámogatási rendszer keretéről hézagos az információ: idénre a Nefmi közleménye szerint 22,5 milliárd jut. Még ha ez nem fedi is le az egész évet, a fűtészszezon egy részét igen. De igazából csak egy teljes év alapján lehet majd véleményt mondani, hogy az új rendszer végül mekkora forráskivonást jelent. Több szociális szakértő szerint legfeljebb a legszegényebb rétegek fognak majd célzottan hozzáférni a támogatáshoz.

Végül egy beszédes adat: kifejezetten gázár- és távhőár-támogatásra 2006-ban még 200 milliárdot fordított a kormány, tavaly már 70 milliárd alá csökkent az összeg. Már a Bajnai-kormány elhatározta a támogatási rendszer megszüntetését, de az több hosszabbítással egészen idén szeptember elsejéig életben maradt. Nagyjából öt év kellett a megszüntetésére.

Forrás: HVG.hu