A dunakiliti duzzasztógát irányítóépületében tartott keddi kihelyezett ülésén a bizottság egyhangúlag döntött a napirendre tűzésről.
Az országos népi kezdeményezést a Kisalföld című Győr-Moson-Sopron megyei napilap kiadója indította, Vizet a Dunába címmel. A kezdeményezést 82 ezernél is több érvényes aláírással támogatták.
"Húsz éve nem tudunk érdemi előrelépést elérni abba, hogy az itt élő közösségek és az itt megtalálható természeti értékek szempontjainak figyelembe vételével sor kerüljön ennek a függő ügynek a rendezésére" - jegyezte meg a bizottsági ülést követő sajtótájékoztatón Jávor Benedek (LMP), a bizottság elnöke.
A politikus a bizottság ülésén azt mondta, "a magyar kormány nem teheti meg, hogy nem használja ki az utolsó kártyáját", és nem kér egyértelmű állásfoglalást a másfél évtizeddel ezelőtti hágai döntés vízmegosztást érintő részéről, hogy aztán a rá jutó vízmennyiség ismeretében dolgozhasson ki műszaki megoldást a helyzet rendezésére.
Kepli Lajos (Jobbik) azt emelte ki: a népi kezdeményezés túlmutat önmagán, mivel ezzel "újra kiszabadult a szellem a palackból", és tabuk nélkül lehet beszélni a témáról. Egyben kifogásolta, hogy a hágai ítélet óta nem volt olyan magyar külügyi vezetés, amely "határozottan odacsapott volna az asztalra" ebben a témában.
Fejér Andor (Fidesz) megjegyezte: közép-tisza-vidéki képviselőként átérzi a probléma súlyát, hiszen ott is az jelenti a problémát, hogy az ember beavatkozása miatt vagy túl magas, vagy túl alacsony a vízszint.
Az eseményen felszólalt több, a témában érintett civil szervezet is. Tóásó Gyula, a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület elnöke arról beszélt: a megoldás kidolgozása során figyelembe kell venni, hogy az elterelés után az Öreg-Duna átlagos vízszintje több méterrel is alacsonyabb a mellékágrendszerénél, ezért az általuk kidogozott megoldás három fenékküszöb beépítésével számol.
Fűzfa Zoltán, a vezetője - jelezve, ők is ezt a megoldást tartják "versenyképesnek" - azt emelte ki: a vízszint-különbséget nem csupán a bős-nagymarosi erőműrendszer kiépítése okozta, hanem a folyamszabályozás. Ennek az eredménye, hogy 1930 és 1990 között több mint másfél méterrel esett a főág vízszintje.
Lajtmann József, a Reflex Környezetvédelmi Egyesület korábbi elnöke a tömörülés képviseletében ezzel szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem szabad gátak köz szorítani a folyót, a magyar és a szlovák kormánynak pedig, amelyek korábban "mindent egyszerre akartak megoldani", csomagokra kellene bontania a tárgyalások témáit. Gruber Tamás, a WWF magyarországi Vizes Élőhelyek Projektjének vezetője annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a műszaki megoldásokról ne a törvényhozás döntsön, hanem a szakma.
Babos Attila, Dunaszeg polgármestere, a Szigetközi Fejlesztési Tanács elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón azt emelte ki: a térség településeinek elemi érdeke, hogy szabályozható és közel állandó legyen a folyók vízszintje, ez ugyanis feltétele a már elkészült turizmusfejlesztési projektek megvalósításának.
Ezért a Szigetköz mind a 28 településének polgármestere által aláírt petíciót adott át Nagy István mosonmagyaróvári polgármesternek, fideszes országgyűlési képviselőnek, amelyben a térség rehabilitációját, fejlesztését, a vízszint azonnali emelését kérik a kormányzattól.