amelyekben a panaszosok a Jogaink egyesület segítségével fordultak a közelmúltban az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

dultak a közelmúltban az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint Árus Zsolt azért tett panaszt a strasbourgi bíróságnál, mert a román ügyészség és bíróság érdemi kivizsgálás nélkül utasította el egy panaszát. Árus 2015 májusában azokkal a Gyergyószentmiklóson, és az interneten terjesztett névtelen levelekkel kapcsolatban fordult az ügyészséghez, amelyek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) több tisztségviselőjét próbálták lejáratni. Panasza szerint a lejárató levelek olyan információkat is tartalmaztak, amelyeket csakis titkosszolgálati úton lehetett megszerezni. A panaszt mind az ügyészség, mind a bíróság érdemi kivizsgálás nélkül utasította el, ezért az elnök a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult.
A másik ügy, amely szintén Strasbourgban folytatódik, egy gyergyószentmiklósi kisvendéglő tulajdonosának az ügye, akit a fogyasztóvédelmi hatóság azért büntetett meg, mert a vendéglő elé kitett reklámtáblán csak magyarul írta ki a napi menü fogásait. A hatóság a büntetést azon jogszabályi cikkely alapján állította ki, amely a termékek feliratozására és nem a reklámozásra vonatkozik, ennek ellenére a bírságolási jegyzőkönyv érvénytelenítési kérését mind a gyergyószentmiklósi bíróság, mind pedig a Hargita megyei törvényszék elutasította. A vendéglős panaszára a romániai diszkriminációellenes tanács is megvizsgálta az ügyet, mely úgy találta, hogy a kizárólag magyar nyelven történő reklámozás nem diszkriminatív.
Árus Zsolt elmondta: mindkét ügy strasbourgi dossziéját az erdélyi Jogaink egyesület jogászai készítették el térítésmentesen.