Az Új Széchenyi Terv zöldgazdaság-fejlesztési pályázatairól szóló tájékoztatóiban Bencsik János kifejtette: 130 milliárd forintnyi pályázható forrásról van szó, amellyel hangsúlyát tekintve ez a harmadik legjelentősebb fejezet az Új Széchenyi Terv pályázati kiírásai között. Ez a rendelkezésre álló forrásmennyiség szerteágazó területeken hasznosul majd a magyar gazdaságban, hiszen a megújuló energián és az energiahatékonyságon túl a környezeti technológiák és a környezetipar területét is magában foglalja a zöldgazdaság-fejlesztés fogalma. Ennek megfelelően a vonatkozó pályázati rendszer zöldenergia, energiahatékonyság, zöldoktatás, zöld foglalkoztatás, környezetipar, zöld kutatás-fejlesztés és innováció alprogramokkal indul.

Bencsik János kiemelte: a zöldgazdaság-fejlesztési koncepció egyik kiemelt célja további piacokhoz juttatni és ezáltal megerősíteni azon magyar ipari szegmenseket, vállalkozásokat, amelyek termékeikkel, szolgáltatásaikkal és működésükkel támogatják Magyarország klímavédelmi- és megújuló energiaforrások kiaknázásával kapcsolatos célkitűzéseit. Ilyen vállalkozás például a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. is, ahol a magyar és az európai piacra gyártanak többek között magas műszaki színvonalú szolár rendszereket és vegyes tüzelésű kazánokat. De ugyanilyen fontos szerepet tölt be ebben a rendszerben a nyírbátori biogáz üzem is, ahol a megújuló energiaforrás más termékek versenyképes előállításának szolgálatában hasznosul - helyi alapanyagok felhasználásával, helyi munkaerőt foglalkoztatva.

Az Új Széchenyi Terv keretében a zöldgazdaság-fejlesztési konstrukciók március elején indulnak, és számos egyszerűsítés, változatás teszi könnyebbé a forrásokhoz történő hozzáférést az érintett vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek számára. Az ésszerű változások keretében rövidül a bírálati idő, bevezetésre kerül az automatizmusra épülő értékelési rendszer. Lehetőség nyílik a CD-n történő benyújtásra. Az adatlapok terjedelme ötödére csökken, negyven oldal helyett mindössze nyolcoldalas pályázat benyújtására lesz szükség. Segédletként mintadokumentációk kerülnek rendszeresítésre. A KEOP-os pályázatok esetében az egyszerűbb elbírálási szempontrendszer értékhatára megemelésre kerül 100 millió Ft-ról 250 millió Ft-ra, valamint az önkormányzatok által benyújtott pályázatok támogatási értéke egységesen 85 százalékra növekszik. Az Új Széchenyi Terv keretei között első körben meghirdetésre kerülő konstrukciókra önkormányzatok, vállalkozások, alapítványok és civil szervezetek pályázhatnak.