A bizottság fényt derítene arra, hogy kik, milyen indokkal és jogszabályi háttérrel járultak hozzá a hazai cukorgyárak magánosításához.

Az országgyűlés még júniusban 302 igen szavazattal 46 ellenében fogadta el a Font Sándor, Ivanics Ferenc és Sebestyén László országgyűlési képviselők javaslatát a Bizottság felállításáról. A képviselői testület feladata lesz kideríteni, hogy a cukoripar privatizációja során milyen mulasztások történtek, milyen privatizációs döntések, megállapodások születtek, azokhoz kapcsolódóan az új tulajdonosok felé milyen kikötések kapcsolódtak, betartották-e azokat – illetve, hogy ki, mikor, és hogyan ellenőrizte az új tulajdonosok által vállalt kötelezettségek betartását.

A bizottság vizsgálja azt is, milyen jogszabályi felhatalmazás, irányelvek és szakmai szempontok alapján születtek döntések a cukoripari privatizáció folyamatáról - és hogy mely állami és kormányzati szervek voltak érintettek a magánosításban. A tényfeltáró munka során a korábbi kormányzatok tevékenységét is ellenőrizni fogják – különös tekintettel a szocialista–szabad demokrata koalíciókra.

Magyarországon a rendszerváltozás idején még 12 cukorgyár működött. A privatizáció során az üzemek külföldi tulajdonba kerültek, majd az EU 2006-os reformjával visszaszorította a cukorgyárak termelését. Mára mindössze egy, külföldi tulajdonban lévő cég működik Kaposváron, ahol csupán a hazai cukorszükséglet harmadát állítják elő. A szocialista kormányok idején az uniós csatlakozáskor kiharcolt – 402 ezer tonnás – magyar cukorkvóta 75 százaléka Brüsszelhez kerül vissza. Az évi cukorfogyasztás 300 ezer tonna körüli, így a hazai gazdaság importra szorul – írja közleményében a Vidékfejlesztési Minisztérium.

OrientPress Hírügynökség