A felnőtt lakosság csupán 15 százaléka segítene aktívan a
sérültek ellátásában egy közúti balesetnél, a balesetet
látottak 13 százaléka pedig segítséghívás nélkül tovább menne
− derül ki a Szinapszis Kft. legfrissebb lakossági
kutatásából, amelyet a cég a WEBBeteg.hu internetes
egészségportál megbízásából készített. Az eredményeket
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője kommentálta.

Kevés a magabiztos segítő

A lakosság 70 százaléka vett már részt valaha
elsősegélynyújtó tanfolyamon, vagyis ennyi embernek van
elméleti ismerete arról, mit kell tenni baj esetén.
Többségüket a jogosítvány megszerzése motiválta a tanfolyam elvégzése során, míg 20 százalékuknak a munkahely miatt volt kötelező részt venni ilyenen. A saját
elhatározásból végeztek aránya mindössze 7 százalék.

Az elsősegélynyújtó tanfolyamon már részt vettek mindössze egyharmada állítja, hogy teljes biztonsággal tudná alkalmazni vészhelyzet esetén az elméletben tanultakat, míg nagyon sokan
(42 százalék) nem tudják megítélni, hogyan reagálnának ilyen esetben – arányuk
egyébként az életkor növekedésével jelentősen nő. Megfigyelhető, hogy a jogosítvány megszerzését motiváló tényező a fellépés határozottságát is befolyásolja: a saját akaratukból vizsgázók körében lényegesen magasabb
azok aránya, akik magabiztosabbak tudásukban.

A mentők mobiltelefonon adott utasításai alapján segítenénk a sebesülteken

Gyakorlati tapasztalata jellemzően közúti balesetek kapcsán
van az embereknek, mivel ilyet közel 60 százalékuk látott
már, míg vízi balesetek esetén ez az arány jóval alacsonyabb, mindössze 10 százalék.

Az országúti balesetet már látottak közül minden második ember reakciója az volt,
hogy segítséget hívott és a helyszínen maradt, megvárta azt, ugyanakkor a proaktívan cselekvők aránya mindössze 15 százalékra becsülhető. (Ez igen csekély arány ahhoz képest, hogy a megkérdezettek 70 százalékának
van elsősegély végzettsége.) A balesetet látottak 13 százaléka segítséghívás nélkül ment tovább.

Habár a lakosság csak kis százaléka merne aktív segítséget
vállalni az életmentés során, a mentők mobiltelefonon
keresztül adott utasításai alapján a lakosság 50 százaléka biztosan, 44 százaléka
valószínűleg megpróbálna segíteni a sebesülteken!

A stabil oldalfekvést tudnák a legtöbben alkalmazni

Az elsősegély-nyújtási feladatok közül a legtöbben és legnagyobb biztonsággal a stabil oldalfekvést és a sebeken alkalmazott nyomó/szorító
kötést tudnák elvégezni, míg legkevésbé a légútban rekedt idegen test eltávolítására, az autóból történő kimenekítésre vagy az áramütést szenvedett
beteg ellátására vállalkoznának az emberek. A mentők hívószámát egyébként a lakosság 75 százaléka tudta helyesen megnevezni.

Miért alacsony a segítségnyújtási szándék?

"Hogy mi lehet ennek az oka, mi is többször feltesszük ezt a kérdést" – mondja az
alacsony segítségnyújtási szándékról árulkodó adatok és a mindennapi gyakorlat alapján Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. A szóvivő tovább elemzi
a helyzetet: "A gyakorlat szerint a magyarázat egyrészt az, hogy nincs megfelelő tudása, másrészt nincs bátorsága az embereknek az elsősegélynyújtáshoz, és mivel a mentőknek minden egyes mentési feladatnál a dokumentációban fel kell tüntetni, hogy a mentő kiérkezése előtt milyen elsősegély történt, az egyértelműen látható, hogy az úgynevezett esetlapok ezen rovata szinte minden esetben üresen marad. Vagyis semmilyen elsősegély nem történik. Általában azt látjuk, hogy az emberek elsősegélynyújtás címén csupán felhívják a mentőket. Erre nagyon sokan vállalkoznak, de ahogyan a felmérésből is kitűnt sokan még a mentők központi telefonszámát sem tudják".

Győrfi Pál: "Segítség = esély az élethez!"

A szóvivő szerint sokan félnek a segítségnyújtástól, mert
attól tartanak, ha valamit rosszul csinálnak, hibáznak, még bírósági üggyé is
fajulhat a segítő szándék. Ez azonban megalapozatlan félelem, hiszen Magyarországon még sosem történt ilyen okból eljárás. Fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, miszerint a kritikus helyzetben segítségünkkel esélyt adhatunk valakinek az élethez, még ha szakszerűtlenül is tesszük mindezt. "Létezik olyan statisztikánk, mely szerint a hirtelen szívmegállásos eseteknek 60%-át meg lehetne menteni Magyarországon (kb. 20 ezer ember hal meg hirtelen szívmegállás következtében egy évben), amennyiben valaki
azonnal elkezdené a szakszerű újraélesztést. Ehelyett Magyarországon ez a túlélési arány kb. 1% körül van." – jelzi Győrfi Pál.

Győrfi Pál nyilatkozata teljes terjedelemben a
www.webbeteg.hu oldalon olvasható.


A kutatásról

A Szinapszis Kft. 2011 augusztusában online,
önkitöltős, kérdőíves kutatás keretében vizsgálta a hazai
lakosság elsősegélynyújtással kapcsolatos véleményét,
attitűdjét. A kitöltők száma összesen 545 fő volt, a minta
országos lefedettségű, életkor (18+) és nem alapján
országosan reprezentatív.