2018. november 10-én dr. Nagy István országgyűlési képviselő, agrárminiszter, dr. Földesi Péter rektor, dr. Iváncsics János alpolgármester, dr. Tuzson Bence, közszolgálatért felelős államtitkár és dr. Virág Zsolt miniszteri biztos jelenlétében tartott sajtótájékoztatón mutatták be az 1,3 milliárd forint költségvetésű, Európai Uniós (GINOP) projekt részleteit.

A várak a múltban védelmet adtak, ma azonban az a fontos, ami a falakon belül van. – kezdte ünnepi köszöntőjét dr. Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar rektora.
„A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram szellemi és tudományos megújulást hoz a magyaróvári vár falai közé. Ami régen a háború, a csata elleni fizikai védelmet jelentette, az ma egy szellemi megújulást, egy kulturális központot, valamint egy szimbólumot jelent az egyetemünk számára. Az a célunk, hogy a vár és környékén egy olyan központot hozzunk létre, ami szerves része a városnak és egy fontos találkozási pont.”

Dr. Iváncsics János, Mosonmagyaróvár Város alpolgármestere kitért arra, hogy a programon keresztül megvalósuló fejlesztés olyan eredmény lehet, melyben mind a város, mind az egyetem is csak nyerhet. A város számára nagyon fontos, hogy olyan turisztikai vonzerővel bírjon, amiért az ide érkezőknek érdemes több napot eltölteni a városban. A vár felújításával egy olyan turisztikai központ alakulhat ki, amely nem csak országszerte, hanem a környező országokból is sok látogatót vonz majd és zászlóshajója lehet a mosonmagyaróvári turisztikai kínálatnak.

Dr. Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár előadásban a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram, valamint az Európai Uniós és hazai források segítségével megvalósult projektjeit és hazánk már működő sikeres kastélyfejlesztéseit mutatta be.

„Mosonmagyaróvár egy szerencsés város, mert egy olyan vára van, ami Magyarországon egyedülálló. Olyan állapotban maradt meg, amilyenben elődeink létrehozták ezt a várat.
A nemzeti kastély és várprogramban megújuló 19 vár és 20 kastély nem kőről és nem malterról szól, hanem a gondolat megújításáról. A nemzeti vár és kastélyprogram alapvető feladata, hogy ezek az épületek valóban a múlt gondolatát hordozzák, a jelenben éljenek és a jövő számára üzenjenek.
Meg kell tudni mutatni a gyermekeink számára is, hogy mit jelentenek a kastélyok és várak, és ezekkel az épületekkel együtt mit jelent a magyar jövő.
A magyar kormány álláspontja szerint Magyarország jövője akkor biztosított, ha Magyarország az egyik legélhetőbb hellyé válik Európában és a térség vezető állama tud lenni. Ehhez három alapvető területen kell előrelépést tenni:

• a családtámogatás terén: „Legyen minél több gyermek Magyarországon!
• a gazdaságfejlesztésben, hiszen gazdasági önállóság nélkül nem képes egy ország saját politikát folytatni.
• és kulturális területen: a magyar múlt megbecsülése és a jövő építése.”

Dr. Virág Zsolt miniszteri biztos a magyaróvári várat érintő turisztikai fejlesztésekre tért ki beszédében, melyben kifejtette:

„Próbálunk méltónak lenni az egyetem 200 éves szellemiségéhez, így egy olyan új kezdetet biztosítani a vár XXI. századi korszerű fenntartásához, ahol több kiállítás is helyet kap. Lesz vártörténeti kiállítás, egy intézménytörténeti kiállítás és ezt kíséri egy mezőgazdaságtörténeti kiállítás is.

A kiállítások formanyelve teljesen új, digitális és interaktív szempontból kifejezetten jól kidolgozott látogatóközpontot hoz létre a vár földszintéjén, ahol a vár egyedi, eddig nem publikált érdekességei is szerepelnek majd.
De ugyanitt megtalálható lesz kávézó, ajándékbolt, közösségi tér, és új konferenciaterek is rendelkezésre állnak majd.

Végül Dr. Nagy István a térség országgyűlési képviselője, agrárminiszter az alábbi gondolatokkal zárta az alapkőletétel előtti tájékoztatót:

„A történelem során várat mindig stratégiai jelentőségű helyre építettek.200 évvel ezelőtt Albert Kázmér és Wittmann Antal úgy gondolta, hogy ezen a helyen újabb, stratégiai jelentőségű nagy dolog kell, hogy következzék és megalapították – Európában először - a magyar agrár-felsőoktatási intézményt.

Ahogy csökkent, a védelmi, hadi jelentősége a várnak, úgy ismerték föl, hogy az agrárium, a mezőgazdasági termelés sikere viszont azon múlik, hogy van-e elegendő tudás, van-e elegendő képzés ahhoz, hogy eredményesebben lehessen termelni.

De nem csak kőből és téglából áll a vár, hanem azokból a szellemi téglákból, akik azok jelentenek, akik ide járnak és jártak, hiszen maguk is egy nagy várat építettek szerte az országban és a világban.
Ha megnézzük, az itt végzek agrárszakemberek munkásságát Európa és a világ mezőgazdaságára nézve, akkor azt lehet mondani, hogy nagyon sok helyen kiemelkedő várat építettek - ezekből az alapokból.
Ma a megújulás alapkőletételén vagyunk. Szimbolikus jelentőségű dolog, de ezen hagyományokra lehet felépíteni a XXI. század agráriumát.