Dr. Nagy István országgyűlési képviselővel, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárával ültünk le, hogy a magyar mézekről beszélgessünk.

Magyarország első alkalommal 2014. november 21-én csatlakozott az Európai Mézes Reggeli programhoz. Miért van erre szükség Magyarországon és hol tart ma a program?

2014-ben 67 iskola csatlakozott a kezdeményezéshez, 2015-ben pedig már több mint 500 helyszínen tartottak Mézes Reggelit a helyi méhészegyesületek. A program lényege, hogy minél több gyermeket megismertessünk a mézfogyasztás szépségeivel, lehetőségeivel.

fotó: sokszinuvidek.hu

Hogyan fogadták az intézmények a kezdeményezést?

A méz fogyasztása sok problémát vet föl. Mindjárt az első Murphy törvénye, miszerint „A mézes kenyér mindig lapjára esik” - innentől kezdve az iskolában, bölcsödében, óvodában nagyon nem szeretik ezt adni a gyerekeknek, mert ragad és folyik.
De komolyabbra fordítva a szót.
A nagy igazság ott van, hogy „Minden, ami felnőtt korban fontos nekünk, azt fiatalon kezdjük és fiatalként szeretjük meg!” Ez a helyzet a mézzel is! Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy mi is a méz, milyen kincseket rejt, és hogy miért kell azt fogyasztani!

Nem tudják?

Szerintem nem. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a mai magyarországi átlagfogyasztás. Ma 70 dkg mézet fogyasztunk átlagosan egész évben.
A magyar lakosság nagy része kb. ilyenkor advent idején és az influenzás korszak megindulásával, év közben pedig csak esetleg egy-egy mézes tea formájában találkozik a mézzel. Azon belül is szinte csak az akácmézzel.

Mert a magyar ember számára a méz, az a zöldesen tükröződő, csillogó, folyékony, édes valami, holott a méz ennél sokkal, de sokkal több!
Számtalan egyéb olyan dolgot tud, amiről a mai gyerekeknek, de ki merem jelenteni, hogy a felnőtt lakosságnak sincs ismerete. Ezért kell a fiatalok útján is nevelni a szülőket.

Mi a legfontosabb, amit a felnőtt lakosságnak is tudnia kell a mézről?

A legtöbbször azt halljuk, hogy ha egy méz megkristályosodik, akkor az hamisítvány.
Szeretném hangsúlyozni, hogy csak az akácméz nem kristályosodik meg. A normál, természetes módja egy méz állagának, ha az kristályos. Ha egy vegyes virágméz bizonyos idő eltelte után is folyik, akkor már legyünk gyanúval, mert nem biztos, hogy valódi mézet tartunk a kezünkben.
A mézben számos olyan vitaminok, enzimek vannak, ami szükséges az egészségünk megőrzése érdekében, nem beszélve arról az energiatartalomról, ami benne van.

És egy reggeli vajas-mézes kenyérrel indulni az iskolába, az olyan többletet, olyan doppingot jelenthet a gyerekeknek, amivel élniük kell(ene) és amit használniuk kell(ene)!

Nem véletlenül mondják, hogy a méz az egészség őrzője.

fotó: kormany.hu

A Mézes Reggeli program elsősorban a gyerekeknek szól. Itt a médián keresztül azonban a felnőttekhez is el tudjuk juttatni az információkat. Mi az a legfontosabb érv, amivel meg lehetne változtatni az átlagfogyasztásunk mértékét?

Nagyon sokan foglalkoznak ma természetes gyógymódokkal, használják fel természeti kincseinket, legyen szó fűszerekről, gyógynövényekről vagy akár kozmetikumokról.

Hát akkor gondoljunk csak el:
A méhek 100-150 féle virágból gyűjtik össze a nektárt, ennyiből rakják össze a virágport, ami mind megtalálható a mézben.
Milyen összhatást eredményez, ha mindez bekerül a szervezetünkbe?
• sokkal vitálisabbak
• sokkal erősebbek
• és sokkal jobb teljesítőképességűek lehetünk általa.

Mi viszont nem esszük, és nem adjuk a gyermekeinknek sem, mert
• csöpög,
• mert folyik,
• mert ragad. (?!)

De szerencsére ennek kiküszöbölésére is van mód. Tökéletes megoldás erre például a repceméz.

A repceméz természetes formája kristályos állapotban olyan, mint a kacsazsír. Nem csöpög, nagyon finom és nagyon jó mézes kenyeret lehet vele enni.

Ezek a Mézes Reggelik azt a célt szolgálják, hogy elmenjünk az iskolákba és megmutassuk, hogy nem csak egy féle méz, nem csak egyforma mézállag van, és azt is, hogyan lehet kulturáltan enni a mézet.

Ki vállalja, hogy bemutatja a mézeket és elmagyarázza a mézek közötti különbségeket a pedagógusoknak és a gyerekeknek?

Ez a program nem jöhetett volna létre, ha nem áll egy nagyon szép méhészeti kezdeményezés az egész mögött. Mivel mézről beszélünk, itt minden mézet a helyi méhészek önkéntes felajánlásából szerzünk be országszerte. A méhészek mennek el az iskolákba és a méhészek tartják a bemutatót is. Ők ugyanis a legautentikusabb személyek arra, hogy mindezt elmeséljék, elmagyarázzák és megértessék a gyerekekkel. Itt általában nagyon szerethető, koros emberekről van szó, akik úgy mesélnek a gyerekeknek, hogy biztosan meg tudják ragadni a fantáziájukat. Elviszik a saját mézüket és ezt kínálják föl a nebulóknak.

A program legfőbb célja, hogy ne csak szezonálisan fogyasszuk a mézet, hanem egész évben rendszeresen. Hogy a 70 dkg/éves átlagfogyasztást a nyugat-európai 1,7 kg-ra tudjuk felemelni.

Legyen minden nap természetes része az életünknek hogy mézet fogyasztunk és akkor az ellenálló-képességünk és az egészségünk is sokkal jobb lesz!

fotó: budaőrsi info

Beszélgetésünk alatt többször is említésre került, hogy nagyon sokan foglalkoznak ma méhészettel, kiváló minőségű a magyar méz, ennek ellenére még sincs igazán kultúrája itthon a mézfogyasztásnak. Mi lehet enne az oka?

Ez így van!
Ha a történelemben egy picit visszatekintünk, akkor azt vehetjük észre, hogy korábban igazából mézet csak a méhészek, azok hozzátartozói és szomszédai fogyasztottak. Mert nekik volt elérhető. Nyugodtan mondhatom, hogy még mindig nincs meg az a kultúrája Magyarországon a mézfogyasztásnak, ami a természetes, normális hétköznapi menetrendet mutatná. Mivel ez egy nagyon jó exportcikk volt, minden időben általában külföldre vitték szinte a teljes termést.

És mi a helyzet ma?

A termésünk két harmada ma is külföldre kerül exportálásra. Németország, Franciaország, Olaszország a fő célpontok, vagy említhetem Japánt, Szaúd-Arábiát, de tudnám még tovább is sorolni, hová szállítják a magyar mézet.

Megdöbbentő tény, hogy Európában szinte Magyarország az egyedüli, aki nem fogyasztja el a saját mézét, hanem többet termel, mint amit el tud használni.

Átlagosan 25.000 tonna mézet termelünk egy évben. És ebből 7000 tonnát fogyasztunk el jelen pillanatban. A többit külföldön adjuk el. Akácmézből mi vagyunk a világnagyhatalom, hiszen a világ összes akácmézének 80%-a Magyarországon terem, a többi pedig a magyar határokon túli magyar területeken van.

20.000 magyar méhész munkájáról, akácméz világnagyhatalomról, mézfogyasztási kultúra terjesztésről és Mézes Reggeli programról beszélgetünk. Ez mind külön-külön is nagy feladat, de ez még mind nem elég a minőségi előrelépéshez. Jól olvastam, hogy arra is energiát kell áldozni, hogy a kínai méz ellen kell kampányolni?

Pontosan!
A magyar ember számára az ár mindig meghatározó. És a telhetetlenség is nagy mértékben jellemző a kereskedelemre.

De mi is a helyzet valójában?
Mivel Európában mézhiány van, ezért mindenképpen importálnia kell a mézet. Kínából 1 Euróért a hamburgi kikötőbe beküldik azt a műmézet, amit ipari úton állítanak elő. Ez gyakorlatilag önmagában fogyaszthatatlan, de ez 1 Euró.
A piaci trend az, hogy megvásárolják a magyar mézet, azt hozzákeverik kb. 20-30 %-ban ehhez az iparilag előállított anyaghoz és így egy fogyasztható állagú, ízű, illatú terméket kapnak, amit mézként adnak el - viszonylag olcsó áron és nagy haszonkulccsal.

És nem cukrosodik….

És nem is cukrosodik, mert ez mű-dolog.
Ez már egy bevált dolog Európában és a hazánkon kívüli más országokban. Ami miatt a krach beütött, hogy ezt a műmézet a kereskedelem telhetetlensége és pénzéhsége miatt, a nagyobb haszon reményében már nálunk is polcra kerültek. Olyan mértékben, hogy a magyar méz zöme a mai napig ott van a méhészek udvarában. Nem kelt el a piacon, mert a műméz kiszorította.

Hogyan tudjuk felismerni, hogy adott boltok polcain mű vagy igazi mézzel találkozunk? Csak az ár alapján vagy van más megkülönböztető jele is?

Igazából, aki gyakori mézvásárló és fogyasztó, az megérzi a műméz égett ízét és különbséget tud tenni.
A probléma ott van, hogy a címkéken ez még nem szerepel. Ezért is harcolunk most Brüsszelben, hogy a törvényhozás tegye lehetővé azt, hogy a címke alapján is azonosítani tudjuk, hogy ez európai, Európán kívüli vagy épp ázsiai méz-e? Ha ugyanis minden egyes tojást meg kell tudnunk jelölni, és be kell tudnunk azonosítani, hogy melyik tenyészetből származik, akkor a mézzel is elvárható ugyanez, mert egy kiváló prémium termékről van szó.

De mivel hiánycikk a méz, ezért a brüsszeli döntéshozók liberális elvet fogalmaztak meg, miszerint „Ne befolyásoljuk a vásárlót azzal, hogy adott termék honnan származik, mindenki hadd higgyen a méz jóságában, és nem korlátozzák a vásárlást. „

Ez természetesen a méhészekre óriási hátránnyal van, mert a műméznek mindig olcsóbb lesz az ára, mint az igazi méznek.
Így közös gazdasági célunk, hogy el tudjuk érni, hogy a méz, az méz legyen, ne csak egy méz helyettesítő vagy egy mézpótló termék.

De nyugtassuk meg Olvasóinkat, hogy aki a piacon vagy termelőtől vásárol mézet, az garantáltan valódi mézet kap, ugye?

Ez biztosan így van! Ha méhésztől vásárolunk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy kiváló minőségű, valódi mézet tudunk vásárolni!

Ezek után hogyan is zárhatnánk a beszámolót?
Minden kedves Olvasónknak mézédes reggelit kívánunk!

Mézes Reggeli 2016 - Magyarország Mézkirálynőjének kampányfilmje