A Balog Zoltán miniszter és Körösparti Péter HÖOK elnök által aláírt dokumentumban a korábbi egyezséghez hasonlóan 16 szakon - közte közgazdász, jogász- és kommunikációs képzésben - külön meghatározták a bekerüléshez szükséges ponthatárokat.

Ezek 410 és 465 pont között mozognak, az ezt elérő, vagy meghaladó hallgatóknak állami ösztöndíjas helyeket biztosítanak. A kormány törekszik arra, hogy ezeken a szakokon a 260 pontot elérő, vagy meghaladó elsőhelyes jelentkezők 10-20 százaléka számára biztosítson állami ösztöndíjas helyeket.

A dokumentum kitér arra is, hogy az aláírók szerint a felvételi eljárás új rendszerére történő átállás sikeres volt, az előző évhez képest nőtt az állami ösztöndíjasként felvett hallgatók száma.

Balog Zoltán bejelentette azt is, hogy a felsőoktatás jövőre több mint 18 milliárd forintos pluszforrással számolhat.

A megállapodás kitér még arra, hogy a felek folytatják együttműködésüket a minőségi felsőoktatás megteremtése érdekében, mind kétoldalúan, mind a felsőoktatási kerekasztal keretei között. Fontosnak tartják, hogy a kormány minél előbb tárgyalja meg a kerekasztal által kidolgozott és elfogadott finanszírozási modellt és a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását. Az MTI kérdésére, hogy a felsőoktatási törvény módosítása még idén a parlament elé kerülhet-e, a miniszter azt mondta: ez azon múlik, hogy mi lesz a sorsa a felsőoktatási kerekasztal munkaanyagának. Mint mondta: azt vállalták, hogy beviszik a kormány elé a munkaanyagot. Hangsúlyozta: ő azt forszírozza, hogy a kabinet minél előbb tárgyaljon róla, hogy legyen idő, - ha szükséges -, még ebben ciklusban elfogadni a változtatásokat.

Ez nem egy komplex, átfogó stratégia, hanem a lényeges irányokat jelöli ki - rögzítette.

A dokumentum szerint a felek üdvözlik és indokoltnak tartják az állami felsőoktatási intézmények felelős és hatékony irányítását, melynek részeként elfogadják a kancelláriarendszer kialakítását.

Az még nem dőlt el, hogy a kancellária rendszert kísérleti jelleggel bevezessék-e már most január 1-től bizonyos intézményeknél, vagy egységesen a rákövetkező esztendőben - jelezte Balog Zoltán. (A legutóbbi változat szerint az egyetemi-főiskolai kancellárok készítik majd elő - indoklást mellékelve - az intézményi döntéseket, a végső szót azonban a szenátus és a rektor mondja majd ki. A kancellárok feladata lesz még a gazdaságilag előnytelen konstrukciók megakadályozása is, valamint az informatikai park működtetése).

A kormány egyidejűleg az autonómia jegyében visszaállítja a rektorválasztás korábbi módját. Ennek értelmében az intézményvezetőt a szenátus választja meg és a miniszter megerősítésre terjeszti fel az államfőnek.

A megállapodás alapján a felek egyetértenek azzal, hogy a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek is esélyt kell biztosítani a továbbtanulásra, ezért az érintett társadalmi csoportok felsőoktatásba való bejutását segítő oktatási programokat tart fenn a kormány.

Balog Zoltán kitért arra is, hogy a kiemelkedő sportsikereket elérő hallgatók külön juttatást kaphatnak majd, a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj elindítását hamarosan bejelentik.

Körösparti Péter, a HÖOK elnöke teljesen elfogadhatónak nevezte a megállapodást. Mint kifejtette: sikerült megőrizni azt a pozíciót, hogy minden szakon lesznek állami ösztöndíjas helyek.

Fontosnak tartotta, hogy rögzítették, ahogyan idén, úgy jövőre is pluszforrások kerülnek a felsőoktatásba.

Jelentősnek nevezte még azt is, hogy a felsőoktatási kerekasztal folytatja munkáját.
A Klebelsberg-ösztöndíj fontosságát külön is hangsúlyozta, hozzátéve: különösen a természettudományos területen a tanárképzésben "gyakorlatilag elfogytak a hallgatók".

Az ösztöndíjnak köszönhetően úgy tűnik, emelkedésnek indult főleg fizika és matematika szakokon az osztatlan tanárképzésre jelentkezők száma - jegyezte meg a hallgatói vezető.

Tavaly több hónapon át tartó tiltakozás vette kezdetét miután nyilvánosságra került a kormány terve a hallgatói keretszámok átalakításáról. A kormányzattal folytatott több fordulós tárgyalás után a HÖOK és a szakminiszter részmegállapodást írt alá idén januárban, amelyben rögzítették, azon a 16 szakon - a többi között a jogász- és a közgazdászképzésben - is lesznek állami férőhelyek, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni. A dokumentum mellékleteként meghatározták az érintett szakokra bejutáshoz szükséges ponthatárokat is.