Hiába élnek ugyanis életvitelszerűen külföldön és adóznak az adott országban, amennyiben Magyarországon bejelentett lakcímmel rendelkeznek, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük. Ha ezt elmulasztják, akár több évre visszamenőlegesen több százezer forintos követelésről is kaphatnak értesítést az adóhivataltól.

Egy külföldön élő olvasónk tájékoztatása szerint, 2005. december 1-től 2007. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan kapott felszólítást az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére, és az adóhivatal által követelt összeg meghaladta a 183 ezer forintot. Olvasónk esete nem egyedi, az új, külföldön elképzelt élet felépítése előtt, úgy tűnik, többen megfeledkeznek a kijelentkezési kötelezettségükről - vagy esetleg eszükbe sem jut, miután nem is tudnak róla. Amennyiben ugyanis a kijelentkezés elmulasztása miatt az illető továbbra is állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezik, belföldi jogállásúnak minősül. A belföldi személy viszont, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult a törvényben meghatározott valamely jogcímen, társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Ennek összege az elmúlt évek során szinte évente változott, 2012. január 1-től havonta 6390 forint, időarányos járulékfizetési kötelezettség esetén napi 213 forint.

A törvény nem tudása persze nem mentesít, attól még kellemetlen meglepetésként érhet bárkit, ha hirtelen egy több százezer forintos számláról kap értesítőt, nem beszélve az ennek elintézésével járó maceráról. Az adóhatósági felszólítás kézhezvételét követően (köztudott, hogy az adóhivatali értesítés akkor is átvettnek minősül, ha azt az illető a második postai kézbesítési kísérlet után sem vette át) ugyanis nyolc napon belül kellene a NAV előtt hitelt érdemlően bizonyítania, hogy neki miért nem kellett volna fizetnie ezt a járulékot.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése azonban manapság különös aktualitást kaphat annak fényében, hogy - mint azt közvélemény-kutatások is mutatják - egyre többen vállalnának munkát külföldön, vagy egyre több diák gondolja úgy, hogy tanulmányait valahol Magyarország határain kívül folytatná - e járulékfizetési kötelezettség ugyanis rájuk is vonatkozik, de csak addig, amíg a belföldi lakóhely tartózkodási helyre nem módosul.

A magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés kötelezettsége 2006. szeptember 1-jétől:
2012. január 1-jétől 6390 forint/hó (napi: 213 forint)
2011. január 1-jétől 5100 forint/hó (napi 170 forint)
2010. január 1-jétől 4950 forint/hó (napi 165 forint)
2009. január 1-jétől 4500 forint/hó (napi 150 forint)
2008. január 1-jétől 4350 forint/hó (napi 145 forint)
2007. IV- 9,00 százalék
2007. I-III. 16 százalék
2006-09-01 15 százalék
Forrás: NAV


Kettős adóztatás, kettős járulékfizetés?

A helyzetet bonyolítja, hogy a külföldön dolgozók helyzetének megítélése attól függ, hogy milyen országban dolgoznak, illetve élnek életvitelszerűen. Ha például EGT (Európai Gazdasági Térség) tagállamban (az uniós országok, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc), vagy olyan országban, amellyel a kérdést rendező nemzetközi egyezményt kötött Magyarország, akkor nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük még akkor sem, ha belföldi állandó lakóhelyüket nem szüntetik meg.

Fontos azonban különbséget tenni a kettős adóztatást elkerülő egyezmények és a tb-egyezmények között. Attól ugyanis, hogy egy országgal van Magyarországnak kettős adóztatást elkerülő egyezménye, az nem vonatkozik a társadalombiztosításra is - hívta fel a figyelmet lapunk kérdésére Gerendy Zoltán, a BDO vezető adópartnere. Ez a helyzet például a magyarok között szintén népszerű desztinációként választott USA esetében is. Az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország között ugyanis - az adóhivatal olvasónknak adott tájékoztatása szerint - "nincs hatályban társadalombiztosítási tárgyú nemzetközi egyezmény a kettős járulékfizetés elkerülésére vonatkozóan".

Fontos a kijelentkezés

Bejelentési kötelezettségek

A bejelentést a NAV felé a 12T1011 számú nyomtatványon kell megtenni, nem előzetesen, hanem a változás tényleges bekövetkezésétől számított 15 napon belül.
Az OEP felé ez egészségbiztosítási pénztár honlapjáról letölthető nyomtatványon kell megtenni a külföldi munkavégzés megkezdését követő 15 napon belül
Azt a tényt, hogy valaki Magyarországot külföldi letelepedés szándékával elhagyja, vagy három hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél vagy a konzuli képviselőnél kell bejelenteni. A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét pedig az illetékes jegyzőnél kell bejelenteni.
Az adóhatóságnak egyébként az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, de az e szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában nem szereplőkről ugyan havonta szolgáltat adatokat, de a magyar társadalombiztosítási rendszer a külföldi munkavégzésről csak akkor szerez tudomást, ha az adózó erről bejelentést tesz. Ha harmadik országban történik a munkavégzés, akkor a belföldi személy nem mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól.

Ha már megérkezett a felszólítás, a fizetési kötelezettséget a Magyar Államkincstárnál vezetett NAV Egészségbiztosítási Alap számlájára kell átutalással, vagy csekken befizetni. Ha az érintett a fizetési kötelezettségeit késedelmesen teljesíti, akkor az esedékesség napjától késedelmi pótlékot is kell fizetni (az Art. 156. § (1) bekezdése alapján), amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Amennyiben az adózó a fizetési kötelezettségét nem teljesíti, akkor tartozását a NAV az eljárás során születő határozat jogerőre emelkedése esetén végrehajtási eljárás során hajtja be. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül lehet fellebbezni, de ebben az esetben az adózónak az illeték megfizetésével is számolnia kell.

Amennyiben az érintett kicsúszik a fellebbezési határidőből - mert mondjuk távollétében nem értesül a határozatról -, elvesztheti a fellebbezési jogot, ám Gerendy szerint, ha igazolni tudja az adóhivatalnak - a hivatal által is elfogadott módon -, hogy a kérdéses időben életvitelszerűen nem tartózkodott az országban, akkor az adóhivatalnak tekintettel kellene lennie a körülményekre. Bár a szakember megjegyezte, az adóhivatal felülvizsgálhatja a már jogerős határozatot, mégiscsak a hivatal jóindulatától függ, hogy ezt megteszi-e, hiszen jogszerűen járt el. Gerendy elmondása szerint azonban a BDO tapasztalatai azt mutatják, ebben együttműködő szokott lenni a NAV. Ellenkező esetben bíróság elé is lehet vinni az ügyet. Az ilyen eset végén az adóalanynak viszont nem nagyon marad más választása, mint kijelentkezni lakóhelyéről, ha valóban nem akarja tovább fizetni a járulékot - jegyezte meg a szakember.

Egészségügyi szolgáltatásra az jogosult, aki biztosított (pl. munkaviszonnyal rendelkezik), vagy egyéb jogcímen jogosult rá (pl. hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, szociálisan rászoruló, gyed-ben, gyes-ben részesülő, hajléktalan, aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban részesülő). Ettől az évtől kiegészült a jogosultak köre a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülőkkel, illetve azon személyekkel, akiknek egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű. 2007-ben 132 ezer embernek kellett egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, 2011-ben csaknem 270 ezernek, idén pedig már több mint 288 ezernek.

napi.hu