Az eseményen részt vett Patai Péter, az MSZP oktatási tanácsadója is.
A sajttájékoztató témája a szakképzés és oktatás-, illetve a szociális támogatások átalakulásának ügye volt.

Patai Péter ismertette a baloldal felvetéseit a városi szakképzés jövőjével kapcsolatban:
„Világos, hogy a szakképzésben átszervezés következik, mivel a szakképző intézetek fenntartója a Nemzetgazdasági Minisztérium lesz. A városban három ilyen intézmény működik (Hunyadi Mátyás Szakképző és Szakközépiskola, Haller János Általános-, Szakközép- és Szakiskola, Bolyai János Általános Iskola, Informatika és Közgazdasági Szakközépiskola – a szerk.) ezek közül kettő vegyes iskola (tehát általános- és szakképző iskola – a szerk.), melyek átszervezés utáni működéséről csak teóriáink vannak. Az egyik lehetőség az, hogy az egy épületben működő két iskolatípusnak két fenntartója lesz, működtetője pedig Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata. Nehezen képzelhető el, hogy ez hogy fog a mindennapokban működni. Mi azért kértünk szót, mert ma, március 5-én a pedagógusok, tanulók és szülők ennek az átszervezésnek a részleteiről semmit sem tudnak. Az elemi tisztesség azt kívánja, hogy ennek a rendszernek az alanyai szeptember 1-jén úgy lépjenek be az iskolakapun, hogy ismerik az átalakítás minden egyes feltételét.”

Dr. Kovács Tamás ismertette, hogy a 2015. február 26-i képviselő testületi ülésen elmondta; az elmúlt 3-4 évben az oktatás leépülése zajlott Magyarországon. 2010 óta a gyermekek alapképességei rendkívüli mértékben csökkentek az általános- és középiskolákban, növekszik a lemorzsolódás, a bukások aránya. 2012-ben történt Magyarországon egy PISA felmérés (Programme for International Student Assessment, azaz „a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja”- a szerk.), olvasással, matematikával, természettudományi képzéssel kapcsolatosan, melyen a gyermekek 1/3-a gyengén szerepelt.

2013. január 1-je óta az oktatás irányításáért egy hárompillérű rendszer felelős, mely a Klebelsberg Intézményfenntartó Központból (KLIK), az Intézményi Működtető- és Gazdálkodási Szervezetből (IMGSZ), illetve az önkormányzatokból áll.
Dr. Kovács Tamás aggályosnak tartja a rendszer szabályozatlanságából adódó problémákat. Ilyen például, hogy az iskolaigazgató nem munkáltatója a tanárnak vagy a takarítónak. Nem tisztázott az sem, hogy a beszerzésekben kihez mi tartozik, engedélyezésük bonyolult és hosszadalmas folyamat, így gyakran előfordul, hogy a tanár kénytelen „saját zsebből” megvenni a tanításhoz szükséges eszközöket. A pedagógus rosszul jár, ha például versenyre viszi a gyerekeket, hiszen ezért semmi pluszdíjazásban nem részesül.

A nevelés-oktatással lekötött munkaidőt optimalizálása érdekében a tanárok kötelező óraszáma 26-ra nőtt, ezt ténylegesen tanítással kell tölteniük.
„Aki volt pedagógus, az nagyon jól tudja, hogy ha tisztességgel, becsülettel végzi a munkáját, akkor a 20-22 óra kötelező óraszámmal bőven kidolgozza a heti 40 órát. Amikor egyre több sajátos nevelési igényű gyermek kerül a rendszerbe, ez a tanárokra még több feladatot ró az emelt óraszám mellett. Az oktatás és a nevelés egyensúlya pedig jelentősen megbomlott.”

A képviselő úrnak számos pedagógusokat, tanulókat és szüleiket is érintő kérdése van a mosonmagyaróvári szakképző iskolák ügyével kapcsolatban, melyekre elmondása szerint nem kapott választ a testületi ülésen. Szeretne tehát egy nyilvános beszélgetést kezdeményezni Resch Erzsébet tankerületi igazgató asszonnyal. Mint mondta; nem indulatokat akar kelteni, csak tisztán látni.

A szociális ellátások átalakításával kapcsolatban Dr. Kovács Tamásnak az a véleménye, hogy mivel március 1-től az évek óta egyre súlyosabb forráshiánnyal küzdő önkormányzatok dönthetik el, kinek adnak segélyt, a településeken innentől nincs szociális biztonság.

Elfogadhatatlannak tartja továbbá, hogy a tervek szerint 2015 márciusában nem lesz képviselő testületi ülés.