A világban jelenleg is zajló népmozgás korántsem új keletű jelenség. Az őskortól kezdődően számos csoport, nép kerekedett fel, más-más politikai, társadalmi, vagy akár kedvezőtlen természeti viszonyoknak köszönhetően. Neveik, pontos útvonalaik nem minden esetben maradtak ránk, hatásuk és nyomaik viszont megőrződtek a későbbi korok arculatában.

A legtöbb információval a népvándorlás korából rendelkezünk, amely már nevében is jelzi, hogy egy igazán mozgalmas időszak alakult ki, de nem csak a Kárpát-medencében, hanem egész Európában.

Ez a korszak, szemben Nyugat-Európával, nálunk ráadásul mintegy félezer évig tartott. A hunok még csak előőrsei voltak a későbbi gót, vandál és szvéb népeknek, kiktől később szarmaták, langobardok, gepidák, majd avarok vették át a Kárpát-medence feletti uralmat egészen eleink megérkezéséig. Ez alatt az idő alatt birodalmak dőltek meg, uralkodók váltották egymást és adták kézről kézre a területeket. Miközben nem szabad megfeledkezni eleink ideérkezéséről sem.

Az emberiség politikai, gazdasági és egyéb válságai újra és újra felülírják a vándorlásokról kialakult képet a történelem kezdete óta. Folyamatosan újabb és újabb megoldási elképzeléseket hoznak, felerősítik az együttműködést akadályozó bizalmatlanságot, indokolatlan vagy valós félelmeket. A társadalmi gyökerű (polgárháborúk, etnikai konfliktusok, stb.) és/vagy a környezeti változások, természeti katasztrófák által kiváltott krízishelyzetek jelenleg is gyakran teszik próbára az emberiség kialakult társadalmi rendszereit, rávilágítva azok gyengeségeire.

Melyek lehettek ezen vándorlások évezredes okai? Mikor és milyen népességek érkezhettek? Hogyan alakították az egyes népek Európa arculatát? Mit tanultunk az elmúlt évszázadokból? Csak jöttek és mentek? De vajon mit hagytak ránk? E kérdésekre keresi a választ dr. Tomka Péter régész előadása.

Múzeumi Esték

Dr. Tomka Péter: ÁTVONULÓK. Migránsok a korai középkorban

2016. április 14. csütörtök 17.30.

Hansági Múzeum - Cselley-ház (Mosonmagyaróvár, Fő u. 19.)

A belépés díjtalan.