Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára szerint, ha nem emelkedik számottevően a kőolaj-fogyasztás, a kínálat ismét meghaladja majd a keresletet, ennek hatására pedig a kőolaj világpiaci ára sem változik jelentősen. Úgy vélte, a hordónkénti világpiaci ár az idén 50-60 dolláros sávban stabilizálódik, és Magyarországon sem változnak jelentősen az üzemanyagárak, 350-370 forint között mozognak majd.
Hozzátette, a benzin és a gázolaj ára nemcsak a nyersanyag árától, hanem a forint-árfolyamtól és a jövedéki adó mértékétől is függ. Tehát 50 dollár feletti kőolajár esetén a második negyedévben már visszaállhat a jövedéki adó az eredeti mértékre, így gyengébb forint esetén is 350-370 forintos árszinten maradhatnak az üzemanyagárak - mondta.
Grád Ottó úgy vélte, bármennyire is komoly volt a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) és a csatlakozó országoknak a kitermelés-csökkentésre vonatkozó vállalása, nagyobb az esélye annak, hogy túl fogják lépni a kvótát. Ebben az esetben pedig könnyen előfordulhat, hogy átmenetileg 50 dollár alá csúszik vissza a kőolaj ára - mondta.



Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. elemzője szerint valószínűbb, hogy az OPEC nem tartja a megállapodásban vállaltakat, így a kőolaj átlagára hordónként 50-55 dollár marad. Ellenkező esetben 60-70 dollár is lehet egy hordó Brent ára, ami Magyarországon 380-420 forintos üzemanyagárat eredményezne, máskülönben marad a 340-360 forintos árszint.
Az elemző megjegyezte azt is, hogy várakozásai szerint az Amerikai Egyesült Államok palaolaj termelése napi 200-300 ezer hordóval nőhet 2017-ben.

A GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója szintén úgy vélte, hogy a 2016-ban elért hordónkénti 50-55 dolláros átlagárhoz képest nem emelkedik lényegesen a kőolaj ára idén. Hegedűs Miklós mindezt azzal indokolta, hogy nincsenek meg az áremeléshez szükséges gazdasági, kitermelési, fogyasztási feltételek.
Elmondása szerint egyáltalán nem biztos, hogy az érintett országok tartják magukat a kitermelés-csökkentési megállapodáshoz, mivel az olajból származó bevételek fontos elemei a költségvetésüknek, ez pedig a termelés viszonylag magas szinten tartására ösztönzi az országokat.
Amennyiben az érintettek csökkentik is termelésüket, a kőolaj-helyettesítők piacán többlettermelés várható, mivel 50 dollárt meghaladó kőolajár mellett a helyettesítő termékek versenyképesek, profittal termelhetők - tette hozzá az igazgató.
Hegedűs Miklós ugyanakkor rámutatott, hogy a kőolaj nem csupán közönséges gazdasági termék, hanem a politika által motivált, ezért nehéz biztos jóslatot mondani. Különböző hírek hatására elképzelhető átmeneti áringadozás is. Ha viszont marad az 50-55 dolláros átlagár, akkor a magyarországi kútárak is jellemzően 350-380 forint között stagnálnak majd 2017-ben - mondta az igazgató, hozzátéve, hogy az ár nagyban függ az üzemanyag iránti kereslettől is, amiben nem várható számottevő növekedés. Erre utal az is, hogy a fejlett országokban a telítettség közelében van az autóhasználat, és hiába nő az autóvásárlások száma, az állomány nem változik, inkább korszerűsödik, így a fajlagos fogyasztás csökkenni fog.



Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügynökség a közelmúltban felfelé módosította a kőolajra vonatkozó keresleti várakozásokat, a meglévő olajmezők kitermelése folyamatosan csökken, az utóbbi két évben pedig jelentősen visszavágták beruházásaikat az olajcégek. Mindezt figyelembe véve az olajpiacok kiegyensúlyozása az OPEC megállapodások nélkül is bekövetkezett volna, csak valamelyest később - mondta a közgazdász.
Hozzátette: így viszont az év első felében már elkezdődik a piac újra-egyensúlyozása, a készletállomány csökkenésére lehet számítani, a kínálat idővel a kereslet alá süllyedhet. Ez a folyamat Varró László szerint általában árnövekedéssel jár, de konkrét számot nem mondott, mert az "spekulatív lenne".
A szakember elmondta: az IEA robosztus kőolaj-keresletemelkedésre számít, 2016-ban napi 1,4 millió hordóra, 2017-ben 1,3 millió hordóra. Szintén az olajpiaci egyensúlyra ható tényezőként említette, hogy az OPEC-en kívüli országok - Egyesült Államok, Kanada, Brazília, Oroszország - olajkitermelése már most is egymillió hordóval alacsonyabb, és az idén tovább mérséklődik.
Kifejtette: az utóbbi két évben az olajipari vállalatok a beruházások drasztikus, mintegy 300 milliárd dolláros visszavágásával reagáltak az alacsony olajárakra. Ennek egy részét kompenzálta, hogy az ipar költségei csökkentek, azonban a nominális beruházás-visszavágás nagyjából 25-25 százalék volt 2015-2016-ban is, ami "történelmileg példátlan". Különösen nagymértékű volt a visszaesés az amerikai palaolaj mezőkön, ahol egy átlagos projekt 5-10 millió dollár értékű, egy kút lefúrható néhány hét alatt, viszont már az első évben a felére csökken a kút kitermelése, tehát a szinten tartáshoz folyamatos befektetésre van szüksége az amerikai palaolaj-iparnak.
Mindazonáltal megnőtt az olajfúrás termelékenysége, a technológia gyorsan fejlődik, amit az is mutat, hogy míg az utóbbi két évben a palaolaj-fúró tornyok száma 1500-ról 400-ra esett, az olajkitermelés csak 10 százalékkal mérséklődött - figyelmeztetett a szakember.